Befejeződhet a vita Salamon bányái miatt
2011. június 9. 10:29
Egy Salamon feltételezett rézbányáinak területén ősszel kezdődő szentföldi feltárás számos, a bibliai időkkel kapcsolatos vitát lezárhat.
Korábban
területen, ahol a bibliai idők legnagyobb rézbányáját sejtik. A kutatók remélik, hogy a feltárások eredményeképpen képesek lesznek meghatározni azt a népet vagy államalakulatot, amely az i.e. 10 században ellenőrizte a bányák rézkitermelését. A felfedezés a bibliai régészet szempontjából is fontos lehet, ugyanis az Ószövetség is erre a korra helyezi Izrael és Edom királyságait.
A hely, Khirbat en-Nahas (Kirbát en-Náhász) a Holt-tengertől ötven kilométerre délre, a faynani térségben található. A korábbi ásatásokat is vezető Levy szerint az i.e. 10-9. századok folyamán, amikor a Dávid és Salamon királyok által vezetett zsidó állam ellenőrizte a térséget, nagymértékű rézkitermelés folyhatott a helyszínen. Levy elméletét a lelőhely koráról a leletek radiokarbonos vizsgálata is megerősítette.
A University of California régész professzorának kutatásai új fejezetet nyithatnak az ókori zsidó állam faynani rézbányáiról folytatott vitában. A térségben az 1930-as években ásatásokat folytató archeológus, Nelson Glueck szerint ugyanis Kirbát en-Náhász lehetett a Salamon-kori rézkitermelés helyszíne, ahol többek közt kinyerték az Első Templom építéséhez szükséges rezet is.
Az 1980-as évekre azonban megváltozott az álláspont egy „minimalistáknak” nevezett csoportnak köszönhetően, akik szerint a ma ismert Ószövetséget az i.e. 6-5. században a babiloni fogságban lévő zsidó elit írta és szerkesztette. Ezért a forradalmi elmélettel előálló kutatók azt feltételezték, hogy az i.e. 5 század előtti események vagy kitalációk, vagy jelentősen felnagyították azokat egy minél dicsőbb izraeli múlt felépítése érdekében. Mindez azt jelentette, hogy a csoport szerint Dávid és Salamon állama vagy nem létezhetett, vagy lényegesen kisebb lehetett, és ezt csak erősítette a két jelentős zsidó uralkodóhoz köthető leletek hiánya. Ráadásul az 1970-80-as években a térségben ásató brit archeológusok szerint a Kirbát en-Náhász bányái nem működhettek az i. e. 7. század előtt, így azokat nem is használhatta a két évszázaddal korábban uralkodó Salamon.
A vitán csak az 1993-ban megtalált és i.e. 9. századra keltezett Tel Dán-sztélé fordított, amelyen arámi nyelven hivatkoznak Dávid dinasztiájára. A későbbi 2002-es és 2006-os, Levy által vezetett ásatások Kirbát en-Náhász területén olyan leleteket találtak, melyek alapján az i.e. 10-9. századokban jelentős mértékű rézbányászat feltételezhető a térségben.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.
