A mormon egyház alapítója is ringbe szállt az amerikai elnökségért

Newell G. Brinkhurst történész szerint Smith volt az első, merénylet áldozatává váló amerikai elnökjelölt. Számos olyan akadály, amellyel a politikai ambíciókat dédelgető vallásalapítónak szembe kellett néznie, még ma is jelen van. A Gallup júliusi felmérése szerint a választópolgárok 22 százaléka nem szavazna mormon elnökjelöltre. A mormon-ellenesség mélyen gyökerezik az amerikai társadalomban, amint ez Smith rövid életű elnöki kampányából is látható.

Joseph Smith (1805-1844) hat hónappal elnöki kampányának kezdete után a feldühödött tömeg áldozata lett az Illinois állambeli Carthage-ban. Számos történész szerint sokakban félelmet keltett a vallási vezető akciója, ugyanis a jelöltség számos emberben a közeledő mormon teokrácia érzését keltette. Adam Christing, a Smith elnökjelöltségét feldolgozó dokumentumfilm rendezője szerint akkor is és most is inkább a teológiai, mintsem a politikai ellentétek fűtötték a mormon elnök ellen felszólalókat. Joseph Smith Mormon könyvével jelentős mértékben megváltoztatta a kereszténységet, ezért számos keresztény eretneknek tekintette a karizmatikus vallásalapítót. „Az 1830-as években használt nyelvezet egy része még ma is hallható” – emelte ki Christing.

Joseph Smith bizonyos tekintetben már politikus volt, ugyanis ő vezette a Nauvoo mormon települést Illinois államban. Politikusi pályafutását viszont megnehezítették bizonyos körülmények: képzetlen volt, börtönviselt, híveit pedig kiűzték Missouri államból. Személyével kapcsolatban az a szóbeszéd járta, hogy Smith hataloméhes és több feleséget is tart. Mindezek ellenére a vallásalapító vállalta a megmérettetést abban a hitben, hogy jelöltsége az ország és a mormon egyház hasznára válhat.

A Missuoriban történtek után Smith és követői védelmet kértek Martin Van Buren elnöktől, aki azonban elutasította a mormonok védelmét, ugyanis nem akarta választási esélyeit kockáztatni az állam választópolgárainak elvesztésével. A csalódott Smith az összes elnökjelöltnek írt, kérdést intézve a politikusoknak az esetleges mormon politikájukkal kapcsolatban, de miután semelyikük sem volt hajlandó megígérni az üldözött felekezet védelmét, a mormon vezetők Smith indítása mellett döntöttek.

A történészek máig vitatkoznak arról, hogy vajon Smith hitt-e a kampánya sikerében. Egyesek szerint a vallásalapító csak abban reménykedett, hogy sajtónyilvánosságot kap, többeket téríthet mormon hitre, valamint az egy tömbben szavazó mormonok segítségével „királycsináló” lehet Illinois államban. Mások vitatják, hogy Smith egyháza minden erőforrását egy komoly kampány szolgálatába állította volna.

Newell G. Brinkhurst elmondása szerint Smith abban reménykedett, hogy szövetséget hozhat létre az olyan elnyomott csoportokból, mint az abolicionisták, a felszabadított afro-amerikaiak és a katolikusok, valamint más üldözött csoportok. A vallásvezér elnöki politikájának alapkövét a külpolitikai semlegesség, valamint belpolitikai tekintetben a teljes vallásszabadság, a rabszolgaság eltörlése, illetve a börtönreform képezte volna. Smith ezenfelül felére csökkentette volna a kongresszust, valamint meg akarta adni az elnöknek a jogot, hogy a csőcselék leverésére bevethesse a hadsereget.

A mormonok feje 330 misszionáriust küldött szét 23 államba és Wisconsin területére, akik a prédikálás mellett Smith kampányát is segítették a történészek szerint, azonban amint azt Richard Bennett, a provoi Birgham Young Egyetem segéddékánja is kiemelte, nehéz volt megkülönböztetni, hogy mikor beszéltek az egyházuk és mikor szónokoltak a jelöltjük nevében.

„Teljesen érzéketlen volt az egyház és az állam elválasztása tekintetében” – jelentette ki Smith kapcsán Richard Lyman Bushman történész, a Joseph Smith: Rough Stone Rolling: A Cultural Biography of Mormonisms Founder szerzője. „Hitte, hogy egy eszköz Isten kezében az Úr királyságának visszaállítására” - közölte Christing.

Jelöltsége során Smith a hite szerint hamarosan bekövetkező végre is készült: kampánya folyamán a vallási vezető felállította az Ötvenek Tanácsát, amely egyfajta árnyékkormány volt. Az új testület feladata az volt, hogy a mormonokat biztonságosabb helyre vezesse nyugaton, ahol felkészülhetnek Krisztus második eljövetelére, amelynek Smith szerint hamarosan be kellett következnie.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2023

• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• A marokkói bazárok kincsei
• A királyi konyha és a maradékok sorsa
• A marokkói bazárok kincsei
• A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
• Vonzó ellenfelek - Az amazonok
  
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt