Mennyibe kerülne ma egy piramis?
2012. február 24. 08:52
Hiába állna rendelkezésre daru, helikopter, traktor és kamion, igen fáradságos munka lenne újraépíteni a gízai Nagy Piramist. Számítások szerint potom ötmilliárd dollárért bárki felhúzhatna egy újat az egyiptomi sivatag közepén.
Korábban
Először is nézzük a számokat: az i.e. 26. században épült Kheopsz fáraó piramisa 146 méter magas, az alap élhossza 232 méter. Összesen 2,3 millió, egyenként háromtonnás kő alkotja, ez összesen 6,9 millió tonna. A feljegyzések tanúsága szerint húsz év alatt épült fel, ami azt jelenti, hogy a köveket ötpercenként kellett a helyükre tenni. Ez csak megfeszített munkatempóval, több ezer ember munkájával lehetett kivitelezhető. Egy új, az építészek és egyiptológusok körében terjedő nézet szerint a piramis alsó harmadát külső rámpa segítségével építették meg, míg az afölötti részt egy belső struktúrával oldották meg.
A belső rámpa-teória megalkotója, Jean-Pierre Houdin francia építész a Dassault Systems nevű céggel egy olyan virtuális modellezésen dolgozik, amelyen a piramis felépítésének folyamatát lehet majd nyomon követni. Szerintük két dolog különbözteti meg az akkori piramisokat a ma csak elméletben létező építési módszerektől: először is, emberek helyett ma valamilyen gép húzná felfelé a köveket, a legutolsó 10-15 méteren pedig mindenképpen egy kis darura lenne szükség.
Számítások szerint ma elegendő lenne 1500-2000 munkás is, akik akár öt év alatt fel tudnának húzni egy hasonló paraméterekkel rendelkező építményt. Megépítése pedig annyiba kerülne – öt milliárd dollárba –, mint a nagy gazdasági válság során megalkotott coloradói Hoover-gát. Csak összehasonlításképpen: a Manhattan kellős közepére megálmodott, 532 méter magas World Trade Center négy milliárd dollárba fog fájni az amerikai adófizetőknek.
Kheopsz-piramis másolat ugyan nincs a láthatáron, azonban az Earth Pyramid Project már gőzerővel folyik. Az arányosan kisebb méretű piramishoz a világ minden tájáról hoznának köveket, de még kérdés, pontosan hova. A különböző kormányok és szervezetek támogatásával megvalósuló projekt időkapszulával fogja kalauzolni az elkövetkező generációkat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap