Kolumbusz "hibájába" esett a Machu Picchu-t felfedező kalandor

Nők és Dél-Amerika

A spanyol hódítók 1533-ban kezdték meghódítani Perut és könyörtelenül üldözni az inkákat, Machu Picchut azonban soha nem látták, tehát nem is írhattak róla. Senki nem tudja pontosan keletkezésének körülményeit, arról sincsenek adatok, mennyien lakhattak ott, vagy hogy miért hagyták el az inkák a területet. Keletkezését a két híres inka uralkodó, Pachacutec, (nevének jelentése: „aki megrázza a Földet”) és fia, Tupac Yupanqui idejére teszik, vagyis az 1450-es évekre.

A tudomány jelenlegi állása szerint – bár hajlamosak vagyunk kissé leegyszerűsítve romvárosként utalni rá – Machu Picchu nem volt igazi város, hanem egyfajta komplexum, amely templomokból, palotákból és obszervatóriumokból állt, s ahol a Napot tisztelték. A klasszikus inka építéstechnológiával épült város legszentebb pontjai az Intihuatana, azaz a Nap „tartóoszlopa”, a Naptemplom (Torreón) és a Háromablakos templom. 

Machu Picchu 1911-ben

A hawaii születésű fiatalember, Hiram Bingham misszionárius szülei azt remélték, hogy fiúk az ő nyomdokaikba lép, de a kalandor természetű, híresen nőkedvelő ifjú inkább (az amerikai futball mellett) a tudós karriert választotta. Bingham előbb a honolului O'ahu College (ma: Punahou School) diákja volt, később New Englandben magántanulóként pallérozódott, majd jelentkezett a Yale-re, végül a doktori cím megszerzéséért a Harvardra is beiratkozott.

A Harvardon történelmet és politológiát tanított, majd a Princetonra került, 1907-ben pedig a Yale felkérte, hogy tartson órákat Dél-Amerika történelméről. Saját maga és az utókor szerencséjére 1900-ban feleségül vette a Tiffany-ékszerek örökösnőjét, Alfreda Mitchellt, és az ő mesés vagyona tette lehetővé, hogy Bingham maga mögött hagyja tanári állását Dél-Amerikába utazzon és szenvedélyének éljen.

Bingham sziklarajzokat vizslat

Bingham bár nem volt gyakorlott felfedező, 1906-ban – a chilei Santiagóban tett látogatása után, mely során a helyi prefektus meggyőzte, hogy keresse fel a prekolumbán Choquequirao városát – végigjárta Simón Bolívar venezuelai és kolumbiai útját, 1909-ben pedig a dél-amerikai történelmi kereskedelmi útvonalakat kutatta Buenos Airestől Limáig, majd tovább Cuzcóba.

1. Nők és Dél-Amerika
2. Az elveszett várost kereste

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2015

• Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
• Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
• „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
• Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
• Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
• Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
• Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
• Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
• Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős