Megtalálták az üldözött zsidók által kézzel és kanalakkal ásott legendás alagutat
2016. június 29. 17:31 MTI
Litvániában, a ponari erdőben a kutatók megtalálták azt a kézzel és kanalakkal ásott alagutat, amelyen tizenegy zsidó kényszermunkás szökött meg sikeresen a náciktól a második világháború végén - értesült szerdán a ynet, a Jediót Ahronót című újság honlapja.
Korábban
Nemzetközi kutatócsoport - benne az Izraeli Régészeti Hatóság képviselői - kereste a megmenekültek elbeszéléseiből ismert legendás alagutat, ahol a zsidóüldözések korának egyik sikeres szökése történt. A Litvánia fővárosa, Vilnius közelében található erdőben mintegy százezer embert, köztük hetvenezer zsidót gyilkoltak meg és temettek tömegsírokba a nácik és helyi szövetségeseik a Szovjetunió lerohanása után, a náci megszállás kezdetén.
Az izraeli, amerikai, kanadai és litván régészekből, geofizikusokból és történészekből álló tudóscsoport nem akarta megbolygatni a mindmáig a föld alatt lévő emberi maradványokat, ezért ásványok és olaj keresésére használt szkennelési technika (ERT) segítségével térképezték fel a 34 méteres alagút nyomvonalát. Mordeháj Zeidel, a szökés egyik Izraelben letelepedett túlélője a yneten látható videofelvételen elmesélte, hogy a foglyok kénytelenek voltak kacskaringós útvonalon ásni a titkos alagutat, mert többször ki kellett kerülniük a homokos talajban eléjük kerülő, korábban elásott holttesteket.
A háború végén a Vörös Hadsereg közeledtével a németek számos helyen, így a ponári erdőben is megpróbálták eltüntetni népirtásuk nyomait. Erre a célra különleges alakulatot hoztak létre 1943-ban, amely nyolcvan foglyot szállított a stutthofi koncentrációs táborból a ponári erdőhöz a tömegsírok felszámolására. A raboknak ki kellett ásniuk és el kellett égetniük a két-három évvel korábbi vérengzés áldozatainak tömegsírjaiból a holttesteket, hogy eltűnjenek a népirtás bizonyítékai. Az egykor a kivégzésekre létrehozott hatalmas földalatti építményben kellett éjszakázniuk, s tudták, hogy munkájuk végeztével megölik őket is. Az egyik fogoly az oszlásnak indult testek között felismerte saját családjának tagjait is, feleségét a nyakán lévő, tőle esküvőjükre kapott medálról azonosította. A legenda szerint ő szervezte a szökést.
Éjszakánként kézzel és kanalakkal alagutat ástak a porhanyós talajba, a kiásott földet a nadrágjukba rejtették és másnap feltűnés nélkül szétszórták a terepen. 1945 április 15-én egy késsel negyvenen lefűrészelték lábukról a láncokat, és elkezdték kipréselni magukat a hosszú, szűk járaton. Az őrök hamar észrevették őket és lőttek rájuk, de tizenegyen közülük kijutottak az erdőbe, csatlakoztak a partizánokhoz és túlélték a háborút. Az elbeszélésekből ismert alagút bejáratát 2004-ben fedezte fel egy litván régész, és a tudóscsapat mostanra megtalálta a kijáratot is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Alkoholmérgezés, trágya és akit a nők szó szerint széttéptek: letaglózó halálesetek az ókorból
- Nagy Sándor hadjárata nyitotta meg az utat a hellenizmusnak Indiában
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Hét híres dadogó, akik befolyásolták a történelem menetét
- Árulók árnyékában: Julius Caesar valódi merénylői
- Egy étterem volt az amerikai feminista mozgalom első főhadiszállása 10:35
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap