III. György elmebaja
2003. június 3. 12:58
III. György (1760-1820) angol király két dologról híresült el. Az egyik az volt, hogy az ő uralkodása alatt vesztette el Anglia észak-amerikai gyarmatait, másfelől megbomlott elméje miatt regnálásának utolsó dekádjában már teljesen beszámíthatatlan volt.
Korábban
A hivatalos verzió eddig gyomorráknak tulajdonította Napóleon halálát, noha erre utaló jelek nem kísérték a száműzött francia császár utolsó éveit
Árverezik Napóleon tapétáját
Kalapács alá kerül annak a tapétának a maradványa, amely a feltételezések szerint Bonaparte Napóleon halálához vezetett
Napóleonnal mégsem az angol méreg végzett
A császárt a legújabb tanulmány szerint nem az angolok mérgezték meg, ahogy ezt a francia történészek állítják
identitászavarban szenvedett |
A kérdést azonban ketté kell bontani: egy dolog az, hogy a hajában a megengedettnél százszor több arzént találtak (ami valóban okozhat bizonyos elmeállapotbeli változásokat), és megint más az, hogy ez vajon merénylet volt-e, vagy sem.
Az orvosi szakértők többsége abban egyetért, hogy III. György örültségének gyökere a porphyria nevű betegség lehetett, ami valóban okozhat elmebajt. Az ebben a betegségben szenvedők olyan enzimben szenvednek hiányt, mint a „haem”, amely az oxigén testben való áramoltatásáért felel. Ha viszont nincs kellő oxigén, neurotikus tünetek adódhatnak. Az arzén felfedezése azért fontos, mert ez az az egyik fém, ami megakadályozza a haem kialakulását. Ez a felfedezés azonban azért is fontos, mert ezek szerint III. Györgynek, a hozzá hasonló illabilis idegrendszerrel rendelkező ősei és leszármazottai is ebben a betegségben szenvedhettek – lévén örökölhetők a porphyria génjei.
Csakhogy nagyon sokan, akik öröklik a porphyriát, tünetmentesek maradnak életük végéig. A király hajában talált nagy mennyiségű arzén viszont kiváló arra, hogy felerősítse a betegség csalhatatlan külső jegyeit. Már csak egy kérdés maradt: hogy került ennyi arzén III. Györgybe?
Az egyik magyarázat az, hogy gyógyszerként kapta. Erre vonatkozóan azonban nem maradtak fenn feljegyzések, bár a XIX. század eleji orvostudomány ódákat zengett az arzén csodatévő hatásáról (kiváló lázcsillapító, stb.). Mások viszont azzal érvelnek, hogy - a kor szokásit figyelembe véve – hajpúderként használták. Egy ilyen szertartásba illő bepúderezés során számos alkalom kínálkozott arra, hogy az arzén – bőrön át vagy inhalálva – bejusson a szervezetbe. Adott esetben előfordult az is, hogy kézkrémet készítettek belőle.
A merényletpártiak viszont arra figyelmeztetnek, hogy Napóleonnal is az arzén végzett, és nagyon valószínű, hogy őt megmérgezték. Miért lenne akkor ez olyan merész feltételezés Anglia uralkodója esetében is?
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
- Így lett Kassa csehszlovák város
- Tíz nagy győzelem a halál fölött
- A modern remetekirályság
- Így tanították Horthyt a 2. világháború után
- A kerti szajha
- Kolozsvár román megszállása
- Az újra megtalált munkásnő
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 20:20
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 17:05
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap