Ukrán parlament: a világ országai ismerjék el népirtásnak a nagy éhínséget
2016. december 7. 16:49 MTI
Az ukrán parlament szerdán elfogadott határozatában arra szólította fel a világ országait, hogy ismerjék el népirtásnak a sztálini rezsim alatt, 1932-33-ban lezajlott ukrajnai holodomort, azaz a mesterségesen előidézett nagy éhínséget.
Korábban
Az előterjesztést a 450 fős kijevi törvényhozás 233 tagja támogatta. A szavazáskor 310 képviselő volt jelen az ülésteremben. A határozatban a parlament rámutatott arra, hogy a "bűnös totalitárius kommunista rezsim" nem pusztán elkobozta a terményt az ukrajnai gazdáktól, hanem azt is megakadályozta, hogy az éhező nép külföldre meneküljön. A vidékek közötti kereskedelem akadályozása pedig céltudatosan az ukránok kipusztítására irányult.
"A sztálini rezsimnek ez a politikája egyértelműen kimeríti a népirtás fogalmát az ENSZ 1948. december 9-én elfogadott konvenciójának meghatározása szerint" - áll a határozatban. A képviselők hozzáfűzték, hogy az utóbbi időben Ukrajna ismét "a kremli Sztálin-utódok agressziójának áldozatává vált". Az ukrán parlament 2006. november 28-án hozott törvényt, amelyben népirtásnak minősítette a holodomort, 2015. április 9-én pedig jogszabályban tiltotta be a bűnösnek minősített kommunista rezsim jelképeinek használatát, valamint a kommunista ideológia terjesztését.
Különböző becslések 7-10 millió közé teszik a holodomorban meghaltak számát. Múlt szombaton emlékeztek meg Ukrajnában a nagy éhínség áldozatairól. Petro Porosenko államfő beszédében tervszerűen végrehajtott népirtásnak nevezte a tragédiát, amellyel szavai szerint a szovjet hatalom csírájában akarta elfojtani az ukrán nép minden függetlenedési szándékát.
Eddig több mint 20 ország ismerte el a nagy éhínséget népirtásnak. A magyar Országgyűlés 2003. november 24-én fogadott el az 1932-33-as ukrajnai éhínségnek emléket állító határozatot. Oroszország a mai napig tagadja, hogy a holodomor szándékos népirtás volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak 17:05
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap