Amerikai mítoszok július 4-ről

A mítoszgyártás alól a rövidke amerikai történelem sem kivétel. Az Egyesült Államok polgárai igen büszkék függetlenségi háborújukra és szabadság-eszményükre, amiben igazuk is van. Néhány, a köztudatban elevenen élő dologban viszont nagyot tévednek. Lássuk hát, milyen hitek és tévhitek kötődnek július 4-éhez!

A függetlenséget július 4-én jelentették be - hamis

A valóságban a függetlenséget a Kontinentális Kongresszus kiáltotta ki, méghozzá 1776. július 2-án. Másodikán éjszaka a Pennsylvaniai Evening Post közölte a nyilatkozatot: "A mai napon a Kontinentális Kongresszus létrehozza a Független Gyarmatok Szabad és Egyesült Államait". De akkor mi történt negyedikén?

Az ekkor kiadott és aláírt dokumentum (Thomas Jefferson Függetlenségi Nyilatkozata) csak legalizálta a Kongresszus két nappal korábbi döntését. Így történhetett meg, hogy Jefferson kommünikéjének megjelenése elhomályosíthatta magának az eseménynek a tényét.



A függetlenség első megünneplése néhány nappal később történt. A Kongresszus július nyolcadikáig várt, amikor Philadelphiában nagy ünnepséget rendeztek, parádéval és díszlövésekkel. Amikor George Washington, és New York közelében állomásozó csapatai erről értesültek, másnap, azaz kilencedikén ünnepeltek. Georgiában csak augusztus tizedikén tudták meg az örömteli eseményt, így ekkor tartották meg a függetlenség ünnepét. Az egykori gyarmattartók, az angolok pedig csak augusztus harmincadikán, tehát nagyjából két hónappal a nyilatkozat után értesültek a fejleményekről - ám ők vélhetőleg nem ünnepléssel reagáltak rá.

A függetlenség kikiáltása utáni napon (azaz július harmadikán) John Adams a következőket jósolta, feleségének Abigailnek írt levelében: "1776. július másodika lesz a legemlékezetesebb Epocha (évforduló) Amerika történetében. Hiszem, hogy megtisztelik és megbecsülik majd nemzedékeken át, mint egy nagy ünnepi fesztivált". Ezt a dokumentumot aztán később, a 19. században "csendben korrigálta" egy történész, és azt az újdonságot tette a levélbe, hogy "az ünnepségek majd nem másodikán lesznek".

A Függetlenségi Nyilatkozatot július 4-én írták alá - hamis

Washingtonban található egy John Trumbull által festett óriás festmény, amelyen a Függetlenségi Nyilatkozat aláírását láthatjuk. Mind Thomas Jefferson, mind John Adams évekkel később úgy emlékezett erre az eseményre, hogy az aláírási ünnepség július negyedikén volt. Mikor viszont az 1800-as évek elején valaki kétségbe vonta Jefferson állítását, ő helyt adott a tévedés korrigálásának.



David McCullogh Adamsről szóló életrajzában a következőket állítja: "Philadelphiában egyáltalán nem volt ilyen helyszín, és nem voltak ott az eddig gondolt szereplők sem". De akkor mikor írták alá a dokumentumot? A legtöbb delegált augusztus másodikán, mikor Timothy Matlack, a Kongresszus titkárának segédje készített egy letisztázott példányt. De a legtöbben csak jóval később. Ha pedig aláírták is, a nevük nem kerülhetett nyilvánosságra 1777 januárjáig. Ennek az lehetett az oka, hogy az egész teljesen váratlanul érte a jelenlevőket, olyannyira, hogy a hazaírt leveleikben még csak meg sem említették.

Évekkel később viszont Jefferson pontosan vélt emlékezni az eseményre, még a feje körül repkedő kis legyeket is felemlegette a látogatóinak. De ahogy tévedett az eseménnyel kapcsolatban, úgy tévedett a legyekben is - tudatosan vett részt tehát a mítoszképzésben. Az aláírás mítoszát nem tisztázták egészen 1884-ig, amikor Mellon Chamberlain történész a Kongresszus újságjának kéziratos kivonatait kutatva rábukkant egy eldugott, augusztus másodikai dátumra, melyben feltüntetik az aláírási ceremóniát. (A kép árnyalásához persze hozzátartozik a már ekkor fennálló éles ellentét rabszolgatartók és nem rabszolgatartók között. Így a másodikán este aláírt példány csak a képviselők egy részének aláírásával rendelkezett, a negyediki egy kicsit többével, valamint Jefferson és Adams folyamatos meggyőző munkája hatására került rá a többi aláírás is.)

Szabadságharang jelezte a függetlenséget - hamis

Az biztos, hogy ez nem negyedikén történt. De megtörtént valaha egyáltalán? Az amerikaiak jól ismerik a legendát, amely szerint egy szőke, kék szemű kisfiút küldtek a Függetlenségi Csarnokhoz közeli utcába, hogy jelezzen az ottani haragtoronyban levő öregembernek: kongassa meg a harangot, mikor kinyilvánítják majd a függetlenséget.



Csakhogy ez sohasem történt meg, és teljes egészében George Lippard szüleménye, aki a 19. század közepén, az Amerikai Forradalom Legendái című mesekönyvben írta meg mindezt, gyerekek számára. A cél a történelem ismertetésén túl itt is a mitizálás, a historikus események nagyszerűbbé tétele volt. Ha a harang megszólalt is az adott pillanatban, nem volt senki, aki feljegyezte volna. Ráadásul a "Szabadságharang" nevet nem is ekkor nyerte el a harang, hanem a 19. század elején, az abolicionisták rabszolgaellenes küzdelmei során.

Ha valaki manapság meglátogatja Philadelphiában a harangot, azt egy több millió dolláros kegyhely közepén találja, amelyet pár éve még nagyobbra cseréltek. Az intézményben a harang szerepével foglalkozó hangfelvétel szól, míg a harangon levő törés a háború keménységét szimbolizálja. A kegyhelyet évente milliók látogatják meg, akik fejében úgy rögzül az egész, mint az amerikai szabadság szimbóluma - amely attól válik fontossá, hogy annak hiszik. És hogy a harang miért törött? Csak azért, mert rosszul tervezték, és eltörött. Ennyi.

Betsy Ross varrta az első zászlót - hamis

A harangtól nem messze található Philadelphiában a Betsy Ross-ház. Arra, hogy Betsy itt élt, nincs bizonyíték, bár a Pennsylvaniai Állami Kormányzati Bizottság ezt állította 1949-ben. Az épület - minden egyes történelmi szegletével együtt - a nemzeti emlékezet középpontja. A második emeleten, plexi alatt található az a szék, amelyen az első zászlót állítólag megvarrták. Sajnos ez is tévedés. Méghozzá elég komoly, mivel maga a ház is csak a 19. században épült.



A történet egyébként bájos: a legenda szerint George Washington személyesen kért zászlót Betsytől, és a hölgy javaslatára lettek a hatágú csillagokból ötágúak, mivel azokat könnyebb felvarrni. Így a nő személye - hasonlóan a haranghoz - mitikussá és kultikussá vált. Annyira, hogy temetése után 150 évvel holttestét exhumálták, és méltóbb sírboltba helyezték át. Azt, hogy ténylegesen ki varrta az első zászlót, nem tudjuk. De tudjuk, ki tervezte: Frances Hopkinson, aki 1780-ban kapott megbízást az "Egyesült Államok" zászlójának megálmodására.

Adams és Jefferson július 4-én haltak meg - igaz, de...

Ez történetesen igaz, a két jeles államférfi tényleg július negyedikén halt meg - 1826-ban. Arra viszont nincs bizonyíték, hogy Adams halálakor a következő, legendássá vált szavakat mondta volna: "Jefferson túlél engem". A mondat - ha csakugyan elhangzott - azért szomorú, mert Jefferson épp pár órával azelőtt halt meg.