Hetven éve kezdődött a lipcsei Reichstag-per

Hetven éve, 1933. szeptember 21-én kezdődött Lipcsében a Reichstag-per. Paul Wallot neoreneszánsz-eklektikus, a vilmosi birodalom nagyságát sugárzó épülete, a Reichstag a német történelem több jelentős fordulóját idézi

Köztársaságból terror

a német népnek

A hatalmas, bombasztikus palotát (területe 135,7 x 96 négyzetméter, magassága 32 méter, négy tornya 43 méter magas) 1894-ben adták át "Dem Deutschen Volke", a német népnek, 1918-ban erkélyéről hirdették ki a köztársaságot.

A nácik az 1932. novemberi választáson kétmillió szavazatot vesztettek, támogatottságuk 37,3-ról 33,1 százalékra, képviselőik száma 230-ról 196-ra csökkent. Hindenburg elnök a nagyiparosok és nagybirtokosok nyomására 1933. január 30-án mégis Hitlert, a nemzetiszocialisták pártvezérét nevezte ki kancellárrá, koalíciós kormány élére. A kormányfő elérte, hogy március 5-re új választásokat tűzzenek ki - ezt tervezte az utolsó német választásnak, előtte ki akarta iktatni a baloldali ellenzéket, hogy a parlament ne fékezhesse hatalmát. "Nem igazságot kell itt szolgáltatnom, hanem megsemmisíteni és kiirtani. Semmi egyéb!" - mondta Göring, az SA-nak, a náci párt félkatonai alakulatának legfőbb vezetője s a Reichstag elnöke, indokolva marxistaüldöző akcióit. Ő szervezte meg február 27-ére a Reichstag-tüzet.

A gyújtogatást a Goebbels vezette propaganda-gépezet kommunista merényletnek minősítette, a helyszínre siető Hitler kijelentette: "Most nincs kegyelem, aki az utunkba áll, azt leütjük. A német nép nem lenne megértéssel a lágyság iránt. Ahol megjelennek, minden kommunista funkcionáriust lelövünk. A kommunista képviselőket még az éjjel fel kell akasztani. Mindent lefoglalni, ami a kommunistákkal kapcsolatban áll. A szociáldemokraták iránt sincs kímélet."

Másnap, február 28-án szükségrendelettel érvénytelenítették az alkotmány hét, szabadságjogokat védő cikkelyét, felszámolták a tartományi önkormányzatokat, órák alatt 1200 embert fogtak le, s napokon belül létrehozták az első koncentrációs tábort. A helyszínen csak a holland Marinus van der Lubbét, egy anarchista szervezet tagját fogták el, félmeztelenül és kormosan. Letartóztatták a német kommunista párt több tagját, majd Georgi Dimitrovot, Blagoj Popovot és Vaszil Tanevet, a bolgár kommunisták Berlinben tartózkodó vezetőit is. Mindhármuknak biztos alibijük volt - Dimitrov például vasúton ült a gyújtogatás idején. Ernst Torgler német kommunista vezető feladta magát, mikor megtudta, hogy megvádolták.

Kirakatperből kirakat

Szovjetek a Reichstag tetején (szovjet hamisítvány)

A terror dacára a március 5-i választásokon a náci párt csak 43,9 százalékot, 17 millió szavazatot szerzett, a két munkáspárt 12 millió szavazatával szemben. Ennek már nem volt jelentősége, a nácik győzelemről beszéltek, a választást forradalomnak nevezték. Az új parlament a Kroll-operában gyűlt össze, kivéve a 81 kommunista képviselőt, ők börtönben ültek vagy illegalitásba menekültek. Csak a jelenlévő szociáldemokraták tiltakoztak a kormány teljhatalma ellen.

Londonban még a tervezett kirakatper előtt ellenpert szerveztek, amelynek eredményét a Barna Könyvben hozták nyilvánosságra. Bebizonyították, hogy a gyújtogatók a Göring irodái és a Reichstag közötti fűtési alagúton hordták az épületbe a benzineskannákat. Az is kiderült, hogy aznap Göring porosz belügyminiszterként megtiltotta a rendőrség felsőfokú riasztását, a teljes tűzriadó elrendelését. Gempp berlini tűzoltóparancsnok kegyvesztett lett (1939-ben cellájában felakasztva találták), mert idő előtt megszervezte a tűz oltását.

A 1933. szeptember 21-december 23. között zajló lipcsei perben, ahol Göring is tanúskodott, nemzetközi kommunista összeesküvést próbáltak kimutatni. Szeptember 23-án hangzott el Dimitrov híres beszéde, ebben leleplezte a náci provokátorokat, kérdéseivel ellentmondásokba keverte Göringet és a többi tanút, és nevetségessé tette az egész procedúrát. A pert Berlinben fejezték be, ahol helyszíni szemlével próbálták bizonyítani, hogy egy ember, Lubbe képes lehetett egyszerre két helyen felgyújtani az épületet. Ez persze nem sikerült. Torglert, Dimitrovot és társait bizonyítékok híján felmentették, a nácik mégis tényként kezelték a kommunisták bűnösségét. A félkegyelmű Lubbét, aki be is vallotta a gyújtogatást, halálra ítélték és 1934. január 10-én kivégezték.

Később egy betörő, "politikai" érdemeivel próbálva magát menteni, bevallotta, hogyan vett részt az SA tagjaként a gyújtogatásban. A Gestapo kivitte őt a börtönből s egy erdőben főbe lőtte. A vizsgálatot vezető bíró Dachauban végezte. Egy későbbi vallomás szerint a tűzoltókat az épületben fegyveres rendőr állította meg, míg a tűz az ülésteremre át nem terjedt.

A Reichstag épületét a náci időkben nem használták, a II. világháború alatt újabb károkat szenvedett. A háború végén, 1945. április 30-án a szovjet csapatok a Reichstagra tűzték ki zászlójukat. 1961-től előtte húzódott a berlini fal, amelynél több határsértőt lőtt le a kelet-német határőrség. A belnémet határokon majd ezer ember pusztult el...

A palotát 1960-as években részlegesen helyreállították, a német történelem múzeumát rendezték be benne. 1990-ben, az újraegyesítés után költözött ide Bonnból a Bundestag, a német parlament.

Ma az épület belseje igen korszerű, 40 méter átmérőjű új üvegkupoláját Norman Foster angol építész tervezte. A régi formát megtartva, új funkcióval látta el, a kupola kilátó lett, de maga is páratlan látvány mind nappal, mind éjszaka. A kupola alatt történelmi fotókiállítás látható.

Fábri Ferenc, MTI-Sajtóadatbank