Húsz éve kezdődött a csonka olimpia Los Angelesben
2004. július 28. 12:30
Húsz évvel ezelőtt, 1984. július 28-án kezdődött a los angelesi olimpia, melyet a szocialista országok többsége - válaszul az amerikaiak négy évvel korábbi távolmaradására - bojkottált. A renegát Románia indult a játékokon, és 20 aranyéremmel a második helyen végzett az éremtáblázaton. A magyar sportolók a szocialista országok saját versenyén, a Barátság Játékokon elért eredményeikkel vigasztalódhattak.
A szovjet tábor és a nyugati demokráciák közötti hidegháború a kezdetektől fogva jelen volt a sportban is, ám a nyolcvanas évek első felében az olimpiai mozgalom eszméje is megsínylette a két tábor szembenállását. A Szovjetunió - és felszólítására a szocialista országok - távol maradtak az 1984-es los angelesi olimpiától.
Szovjet részről a bojkott egyértelműen válaszcsapás volt, hiszen az amerikaiak négy évvel korábban nem voltak hajlandóak Moszkvába utazni. A hivatalos indoklás persze szót sem ejtett erről, abban csak az szerepelt, hogy az amerikaiak úgymond nem tudják garantálni a Szovjetunió és a többi szocialista ország sportolóinak biztonságát. Csődött mondott a sportdiplomácia - pedig Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori elnöke egykor Spanyolország moszkvai nagykövete volt, így jó kapcsolatokkal rendelkezett a Szovjetunióban.
A magyar részvételről nyilvánvalóan politikai döntés született, mely sok esetben egész sportolói karriereket tört derékba vagy csonkított meg. A döntés elvileg a Magyar Olimpiai Bizottság kezében volt, ám a végső szót minden bizonnyal Kádár mondta ki, akinek a döntésében a renegát Románia részvételi szándéka is szerepet játszhatott. A magyar pártfőtitkár ugyanis annyira utálta Ceausescut, hogy semmiképp sem akart közös álláspontra kerülni vele.
A Magyar Olimpiai Bizottság szinte egyhangú döntést hozott - a kiutazás melletti egyetlen bátor ellenszavazat Jacsó Istváné, a kézilabda-szövetség fegyelmi bizottságának elnökéé volt. Magyarország az utolsók között jelentette be távolmaradását - akkor, amikor már a szálláshelyek is le voltak foglalva, a sportolók pedig már utazásuk részleteit tervezték.
A magyar indoklás nem is a biztonság hiányára hivatkozott - nem is lett volna értelme, hiszen az amerikaiak a rendezés összköltségének egynegyedét, 150 millió dollárt csak biztonsági intézkedésekre fordítottak. A magyar kifogások közt nagyobb szerepet játszott a szolidaritás a Szovjetunióval - valamint a félelem a Szovjetuniótól, hiszen Moszkva már a gazdasági reformokat sem nézte jó szemmel.
A szocialista táborban mindössze három "különutas" ország akadt, melynek sportolói részt vehettek az olimpián: Jugoszlávia, Kína és Románia. A többieknek - így a magyaroknak is - maradtak a szocialista országok nemzetközi tornái, az úgynevezett Barátság-versenyek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
