Választás és kormányválság
2004. augusztus 3. 02:52
Az előrehozott parlamenti választásokon 10 párt vett részt. Nagy vihart kavart az MKP által kezdeményezett és aktivistái által lebonyolított kék cédulás (névjegyzékkivonattal történő) szavazás. A kormánykoalíció négy pártja (MKP, SZDP, NPP, FKgP) megkapta a szavazatok 60,9%-át - a legtöbbet az MKP: 22,3% -, a 6 ellenzéki pártnak 39,1% jutott. Az ellenzék legnagyobb ereje, a Barankovics István vezette Demokrata Néppárt, 820 453 `tiszta` szavazatával valamennyi párt közül a második helyet szerezte meg. Az ellenzék másik pártja, a Pfeiffer Zoltán vezette Magyar Függetlenségi Párt, pedig közvetlenül az FKgP és az SZDP után következetett. Sulyok Dezső, a Kisgazdapárt korábbi vezéregyénisége világosan látta, hogy a Baloldali Blokk pártjai a polgári erők teljes kiszorítását készítik elő. Nagy Ferenc miniszterelnök lemondása után megkísérelte az ellenzéket összefogni. Az őt ért kommunista támadások miatt azonban pártját (Szabadság Párt) feloszlatta, s híveivel külföldre távozott. A választások után kormányzati válság alakult ki az országban. E válságot a szociáldemokrata miniszterek idézték elő. Ries István igazságügy-miniszter a kék cédulás csalások miatt lemondott. A többi szociáldemokrata miniszter nem távozott ugyan, de az igazságügy-miniszterrel való szolidaritásból ők sem jelentek meg hivatalukban. Néhány napos "miniszter-sztrájk" alakult ki. A koalíciós válság, azonban szeptember második felében megoldódott. Ebben döntő szerepe volt annak, hogy szeptember 15-én életbe lépett a magyar békeszerződés, amely a szovjet csapatok további itt maradását is rögzítette. Az MKP jövőbeni politikája számára ez újabb kedvező feltételeket teremtett. Szeptember 18-án megkezdődtek a koalíciós kormányalakítási tárgyalások; az új kormány Dinnyés Lajos vezetésével szeptember 24-én alakult meg. Tovább folytatódott a polgári ellenzék és képviselőinek eltávolítása a politikai életből, a demokrácia, a parlamentarizmus és a többpártrendszer felszámolása.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap