Teréz anya boldoggá avatása
2003. október 18.-Múlt-kor
Október 19-én a Vatikánban boldoggá avatják kalkuttai Teréz anyát, Nobel-békedíjas katolikus apácát, a Szeretet Misszionáriusai rend alapítóját
A `szegények angyala`
| Teréz anya |
1946-ban, miközben Dardzsilingba utazott a vonaton, hogy tüdőbetegségét kezeltesse, meghallotta a jézusi hívást, hogy a legszegényebbek között szolgálja őt. Az Indiában mindennapos nyomor és nélkülözés olyan nagy hatással volt rá, hogy végül engedélyt kapott tanári tevékenysége feladására, és életét a kalkuttai nyomornegyedeknek szentelhette. 1948-ban bocsátották el rendjéből, 1949-ben felvette az indiai állampolgárságot. Egy patnai amerikai iskolában kitanulta az ápolónői munkát, s elkezdte összeszedni, ápolni, tanítani a kalkuttai utcák gyerekeit, hajléktalanjait. Ettől kezdve viselte a később egyenruhává lett jellegzetes öltözékét, a fehér szárit kék szegélycsíkokkal.
| a "szegények angyala" |
Teréz anya azt a célt tűzte ki, hogy szeretetet és gondoskodást nyújtson mindazoknak, akikről különben senki nem gondoskodik. Világszerte elismert tekintély lett: gyógyította a betegeket, istápolta a leprásokat, közben fáradhatatlanul körbeutazta a Föld országait, rendje alapítványokkal, kórházakkal, szociális otthonokkal gyarapodott világszerte. (Magyarországon 1986-ban és 1989-ben járt, a rend magyarországi megalakítására 1989-ben nyílt lehetőség, a négy nővér Érden telepedett le.) A jelképpé, legendává vált apáca mozgalma nemzetközi lett, keresztény hitben fogant életfilozófiája az egész világon a legkülönbözőbb vallási felekezetek körében talált követőkre. A "szegények angyala" által alapított irgalmasrendnek jelenleg mintegy 4000 tagja van a világ 123 országában.
2003. 10. 19 - 2004. 10. 19.: Teréz anya éve
| nővéreivel |
Tevékenységét számos kitüntetéssel ismerték el, ezek közül a legnagyobb volt az 1979-ben neki ítélt Nobel-békedíj a szegények és a nélkülözők, a betegek és árvák közötti emberbaráti tevékenységéért. (A díj történetében ő volt a hatodik női kitüntetett.) 1971-ben VI. Pál pápától megkapta a XXIII. János-békedíjat, 1972-ben a Nehru-díjat, majd 1980-ban India legnagyobb polgári kitüntetését, a Bharat Ratna (India csillaga) díjat. Díszdoktora volt a római Szent Szív Katolikus Egyetemnek és a louvaini Katolikus Egyetemnek, továbbá Assisi város díszpolgára, 1989-ben az Év asszonya lett. 1992-ben albán állampolgárságot és diplomáciai útlevelet kapott, s az UNESCO díjával tüntették ki, 1996-ban pedig az Egyesült Államok díszpolgárává fogadta.
| II. János Pál pápával |
A már életében szentként tisztelt Teréz anya boldoggá avatási folyamata halála után két évvel, 1999. július 26-án megkezdődött, miután II. János Pál pápa eltekintett az egyébként szokásos ötéves várakozási időtől. A rendszerint több évtizedig eltartó folyamat továbbra is rendkívüli gyorsasággal haladt: 2001 augusztusára elkészült egy 35 ezer oldalas jelentés Teréz anya életéről és munkásságáról, majd a Vatikán 2002 októberében elismerte a boldoggá avatáshoz szükséges feltételt. II. János Pál pápa 2002. december 20-án aláírta a rendeleteket, amelyek hősies erényeket és egy csodatettet tulajdonítanak a katolikus apácának, lezárva a boldoggá avatási eljárást. Az egyház újabb kori története során még egyetlen hasonló eljárást sem fejeztek be ilyen gyorsan, mint az övét. (A modern időkben leghamarabb - a halála utáni 26. évben - Lisieux-i Szent Teréz lett boldoggá, akit két évvel később emeltek a szentek sorába. Az ő nevét vette fel Teréz anya.)
MTI