Mégsem az esszénusok művei a Holt-tengeri tekercsek

Az esszénusok és a kereszténység

Hirschfeld szerint az új kumráni kutatási eredmények `forradalmiak, és ellentmondanak mindannak, amit eddig az esszénusokról gondoltunk`.

A bevett elmélet hívei azonban kitartanak véleményük mellett. Dr. Magen Broshi, a Biblia-kiállítás volt vezető kurátora - aki Kumránt "a nyugati világ legrégibb kolostorának" nevezte - nem hisz az ékszerek és szépítkezési kellékek kumráni felbukkanásáról szóló beszámolóknak. "Még ha csakugyan Kumránban is találták ezeket a holmikat, semmiképp sem onnan származnak. Sokkal inkább az a római helyőrség hagyhatta hátra őket, mely Kumrán lerombolása után állomásozott a területen" - véli a tudós. Broshi szerint "a tudósoknak 98 vagy 99 százaléka még ma is úgy gondolja, hogy Kumrán az esszénusok kolostora volt".

Az esszénusok a Második Templom időszakának zsidó vallási csoportjai közé tartoztak. A kortárs leírások - pl. a zsidó történetíró, Josephus Flavius beszámolója - a materiális dolgokat elutasító, a lakott területekről visszahúzódó csoportként jellemzik őket. Az idősebb Plinius megjegyzi, hogy az esszénusok egy csoportja Ein Gedi térségében élt, ami a Holt-tenger keleti partján, Kumrántól délre fekszik.

A tudósok szerint az esszénusok világképe közel állt Jézus Krisztuséhoz és a korai keresztényekéhez, amit a csoport választott szegénysége is alátámaszt. Sokan úgy vélik, Keresztelő Szent Jánosra is hatottak az esszénusok - ha pedig így van, a kérdés már egyáltalán nem szűk tudományos probléma, hanem keresztény tudósok és egyszerű hívők érdeklődésére is számot tarthat. Ennek is köszönhető, hogy mára az esszénusok váltak a kor és a régió legtöbbet kutatott csoportjává.

1. Az elmúlt ötven év legnagyobb ásatása
2. A legrégibb biblikus iratok
3. Elhallgatott eredmények
4. Az esszénusok és a kereszténység