Hogyan épülhettek a piramisok?
2003. november 19. 02:00
A legenda szerint egy zseniális ember, Imhotep építette az első igazi piramist
Korábban
Az ókori Egyiptom kulcsa
Az ősi Egyiptom leghíresebb temetkezési helyének alapítóját I. Amenhotepet (Kr.e. 1525-1504) hódításai miatt harcos fáraónak is hívták.
4500 éves szarkofág Gizából
4500 éves érintetlen 2 méter hosszú és 1 méter széles szarkofágot találtak egyiptomi régészek a gizai piramisok előtt fekvő szfinx közelében
Az ősi Egyiptom leghíresebb temetkezési helyének alapítóját I. Amenhotepet (Kr.e. 1525-1504) hódításai miatt harcos fáraónak is hívták.
4500 éves szarkofág Gizából
4500 éves érintetlen 2 méter hosszú és 1 méter széles szarkofágot találtak egyiptomi régészek a gizai piramisok előtt fekvő szfinx közelében
A lépcsős piramis: korai próbálkozás |
A legenda szerint egy zseniális ember, Imhotep építette az első igazi piramist. Bár az igaz, hogy nem első nekifutásra. A tört piramis a még mindig álló bizonyítéka annak, hogy mindig a harmadik próbálkozás az iagzán eredményes. Ez a piramis már "igazi" piramisnak indult, de falainak dőlésszögét rosszul határozták meg, 45 helyett 60 fokban, de már az építés közben rádöbbentek arra, hogy túl meredek szögben emelkedő építmény meglehetősen instabil. A falak dőlésszögét ezután 45 fokra vették, ezért ennek a piramisnak a felső harmadán a falak szöge hirtelen megváltozik, és ezzel az építmény elvesztette szimmetriáját.
Imhotep második próbálkozásánál a piramist kiegészítette egy simára csiszolt homokkövekből álló falburkolattal, de annak súlyát nem bírta ki az építmény, és a burkolat megcsúszott, magával ragadva az épület felső részét. Imhotep nem adta fel, hanem nekifogott egy harmadik, igaz a másik kettőnél jóval kisebb piramis építéséhez. Ez a piramis szolgált végül mintául minden más piramisnak: négyzetes alapjával, csúcsain találkozó, háromszög alakú negyvenöt fokban döntött oldalaival, és tökéletes észak-déli tájolásával.
Vízben álló piramisok, lebegõ kövek |
Sörös István geodéta, felfedezõ elõadása 2003. november 19. szerda 18.00, a Mûegyetem Informatika Épülete, Budapest XI., Magyar tudósok körútja 2. Kozma László terem földszint (B 028) |
Messzire ragyogtak csúcsaik... |
De hogyan építették, az máig rejtély. Ennek a régészeti rejtélynek nyomába eredt Sörös István geodéta, felfedezõ Vízben álló piramisok, lebegõ kövek című könyvében, ahol az egyiptomi nagy piramisok építéstechnológiáját vizsgálja különös tekintettel a víz szerepére az ókori megalitikus építészetben.
A szerző előadására 2003. november 19-én, szerdán, 18.00 órától a Mûegyetem Informatika Épületében kerül sor.
Támogasd a szerkesztőségét!
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
Az első 500 előfizetőnek.
Legfrissebb
Legolvasottabb
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap