Jogalkotás Szent Istvántól napjainkig

A KJK-KERSZÖV Kft., a tízéves CompLex CD Jogtár kiadója a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartott rendezvényen jelentette be, hogy ingyenesen és mindenki számára hozzáférhetővé tette honlapján az összes eddigi magyar törvényt. Az egyedi grafikákkal illusztrált tudásbázis alapján bárki áttekintheti természetesen a mai jogszabályokat is, de érdekesebb, hogy a történelmi események tényleges törvényi hátterét kutathatjuk, nevezetes korszakok szerint, uralkodókra bontva - tájékoztatta a közönséget dr. Jablonszky László főszerkesztő.

A magyar államiság összes törvénye a világhálón

Bár a törvények összegyűjtésére és egységes kiadására először Mátyás király adott ki parancsot 1486-ban, a sikeres kodifikáció kezdete mégis Werbőczy István nádor, Telegdy Miklós érsek, Mosóczi Zakariás püspök, Zsámboky János tudós nevéhez fűződik. Jellemzően a magános törvényrendszerezők tevékenysége a későbbiekben is sikeresebb volt, mint a mindenkori uralkodó megbízottjaié. A folyamat egyik csúcspontjaként 1896-ban, a millennium évében Márkus Dezső szerkesztésében jelent meg a sokkötetes Corpus Juris Hungarici gyűjtemény.

A KJK-KERSZÖV Jogi- és Üzleti Kiadó Kft. száz év múlva, ugyancsak a millennium alkalmából, újabb kutatási eredményekkel kiegészítve, a kor követelményeinek megfelelően, immár CD-lemezen jelentette meg az ezeréves törvénytárat. Ennek a tudásbázisnak a nagy részét tette most a 2003-ban tizedik születésnapját ünneplő CompLex CD Jogtár bárki számára szabadon hozzáférhetővé a kiadó honlapján. A közel tízezer törvény - a Szent István által alkotottaktól a most elfogadott adócsomagig - magáncélú, tudományos, kutatási, oktatási és ismeretterjesztő célokra szabadon felhasználható. Ez hathatós segítséget nyújt diákoknak, tanároknak és az érdeklődő közönségnek a múlt megismeréséhez.

A magyar államiság ezer esztendejét a törvények fémjelzik

A magyar államiság ezer esztendejét a törvények fémjelzik - hangoztatta a közjogi méltóságok ajánlásaival elindított gyűjteményről dr. Bárándy Péter igazságügy-miniszter. Kiemelte, a magyar törvényhozás történelmünk legviszontagságosabb időszakaiban is működött, a törvények pedig tanúskodnak arról, mi foglalkoztatta a törvényhozókat. `Bizony, sokszor nem az, ami a történések tükrében utólag a legfontosabb lett volna, de a világ rendje, úgy látszik, már csak ilyen... Úgy gondolom, kulturált jogász nem tud meglenni patinás jogi könyvek nélkül, jogalkalmazással foglalkozó korszerű intézmény pedig kulturált jogászok nélkül. Ez utóbbiak a patinás jogi könyvek korszerűsített, számítógépes változatát bizonnyal szívesen látják 21. századi munkahelyükön`

"A weboldal ékes bizonyítéka annak, hogy az internet természetes módon járul hozzá a demokrácia és a szabadság kiteljesedéséhez, egy új korszakhoz, melynek neve eDemokrácia" - írja ajánlásában Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter.

Egy jogrendszernek az a feladata, hogy a hatalomgyakorlást úgy szabályozza, hogy az ne járjon polgárai emberi méltóságának sérelmével. Az elmúlt 1100 év magyar jogalkotásában mindkét változatra találunk példát. Bibó István szavai szerint, ha hibáztunk, "akkor minden taktikázás nélkül kell vele szembenéznünk, mert csak így válhatunk felnőtt nemzetté, s a magunk erkölcseit csakis így hozhatjuk rendbe. (...) Csak ebben az esetben várható komolyan, hogy országunk egy következő alkalommal más, méltóbb arcot tud mutatni." Közeledvén az Európai Unióhoz különösen nagy jelentősége lesz az eddigi jogalkotásunk áttanulmányozásának, hogy a múltra építve olyan uniós jogállamot hozzunk létre, amely előtt új távlatok nyílhatnak meg. - Dr. Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke

Ismeretes, a jog szó a magyar nyelvben a "jó" szóra vezethető vissza. Észjárásunk szerint "jogos" az a cselekmény, magatartás, állapot, ami "jól" van, azaz amit helyeslünk; nem "jogos", amit etikai érzésünk nem helyesel. Cselekedeteink következményeinek belátásához, a parancsok, előírások körében való eligazodáshoz azonban ez az erkölcsi iránytű kevés. Honnan tudhatunk arról, tetteink milyen - jó vagy rossz - következménnyel járnak? Milyen szabályokat kövessünk? Reményeink szerint széles kör számára adhat választ e kérdésekre a jelen törvénytár is. A törvényekhez más-más okokból, többféleképpen viszonyulhatunk: beláthatjuk célszerűségüket, igazságukat, követhetjük őket megszokásból, az utánzás hajlamából, a lehetséges előnyös következményekért, a jutalomért, vagy éppen a hátrányos következményektől való félelem miatt. A törvények pontos szövegét, valós tartalmát megismerve, talán több emberben támad megértés vagy elkötelezettség érzése a jogkövető magatartás iránt. - Mádl Ferenc, A Magyar Köztársaság elnöke