160 éve született Puskás Tivadar
2004. szeptember 17. 15:13
URL: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=7052
160 éve, 1844. szeptember 17-én született Pesten Puskás Tivadar, a távközlés magyar úttörője, a telefonközpont feltalálója.
Találkozott Bell-lel, Edisonnal
| Puskás Tivadar |
Később Bécsben egy jegyirodában dolgozott, majd nekivágott Amerikának, a "korlátlan lehetőségek hazájának". Itt a vadnyugaton kutatott arany után, volt robbantási szakértő, állítólag földeket, ezüstbányákat is vásárolt, de nemsokára tönkrement, és 1876-ban csalódottan visszatért Európába.
Még Amerikában megismerkedett a vezetékes távíróval, és felötlött benne: ha egy központban összekapcsolnának több állomást, a kapcsolat-lehetőségek lényegesen bővülnének. E találmányt eladta Brüsszelben, ahol 1876-ban távíróközpontot hozott létre. Amikor Bell találmányáról, a telefonról olvasott, Puskás ismét Amerikába ment, ahol találkozott Bell-lel és Edisonnal. Edison értékelte Puskás szaktudását, és egy ideig állítólag együtt is dolgoztak. 1878-ban Puskás létesítette az első telefonközpontot Bostonban.
Edison Puskást bízta meg találmányainak értékesítésével, ő Londonba ment, majd Párizsba tette át székhelyét, és ott mutatta be a fonográfot a párizsi világkiállításon. A telefon ügye nehezebben haladt előre, de 1879-ben Puskás Párizsban létrehozta az első központot, s a létesítés jogát Európa számos országa megvette. A telefonszolgálat működtetését Ferenc öccsével is megismertette, aki ezután Magyarországon irányította a hálózat-fejlesztést 1884-ben bekövetkezett haláláig, akkor a vállalatot Tivadar vette át.
Puskás Párizsban önálló szabadalomértékesítő ügynökséget nyitott, villanymotoros kormányozható léghajóval folytatott kísérleteket, és egy cseh mérnökkel terveztetett villamos autón közlekedett. A villanyvilágítással is foglalkozott, de legnagyobb sikere a párizsi opera előadásának vezetékes közvetítése volt 1881-ben. Jelentős találmánya volt a világon először Budapesten bevezetett vezetékes hír- és műsorközlő berendezés, a telefonhírmondó elődje, amelyet tizenegy telefonos-kisasszonnyal működtetett.
Ez utóbbi 1882. február 4-én, a farsangi íróbálon mutatkozott be, amikor a Nemzeti Színházból odavezetett "sodronyokon" át a Vigadóban felállított fülkékben az érdeklődők ámulva hallgatták a Hunyadi László dallamainak közvetítését. Egy korabeli újságíró-fültanú ezt írta: "a zene és az ének olyan tisztán kivehető volt, mintha a Színház csarnokában álltam volna." 1889-ben Budapesten 1110 telefon-előfizető és 33 nyilvános állomás volt, ezzel a város megelőzte Bécset.
Korának egyik leghíresebb magyarja volt
Ezután eladta vállalatát az államnak, majd Erdélyben aranyat és olajat kutatott, sikertelenül, de szabadalmat kapott egy irányított robbantási módszerre, mely a mai millszekundos robbantás előfutára. Megpályázta, de nem nyerte el az Al-Duna szabályozási munkáit.
1887-től ismét a telefon-üzletben működött, bérbe vette saját korábbi vállalatát. 1892. február 14-én a Bánk bán előadását közvetítette az Operaházból a Pesti Vigadóba. Ezután hozta létre a telefonhírmondót, mely sok tekintetben a rádió előfutárának tekinthető. 1892 júliusában az Osztrák-Magyar Monarchia Szabadalmi Hivatalában, majd még 18 országban jelentette be "Új eljárás telefonújság szervezésére és berendezésére" névvel a telefonhírmondó szabadalmát.
| Telefonközpont, kisasszonyokkal |
A beszélő újság első "stúdiója" a Magyar utca 6. számú házban volt, egy év múlva már 700, 1914-ben tízezer előfizetővel rendelkezett. A telefonhírmondó 1925-ig működött. Puskás 49 éves korában, egy hónappal találmányának megvalósulása után, 1893. március 16-án halt meg Budapesten. Ezt a hírt is a telefonhírmondó közölte elsőnek.
A közhiedelemmel ellentétben nem Puskás a telefonközpont feltalálója. E műszaki elképzelésre - amely a keresztlemezes váltón alapul - az első francia szabadalmat már 1850-ben kiadták F. M. A. Dumont-nak. 1851-ben kelt az angol szabadalom, amely a távíróközpontokban már 1865-ben alkalmazott az Universal Private Telegraph nevű társaság.
Puskás jó szervezőkészségű, kiváló műszaki-gazdasági szakember, nagy kísérletező volt, aki ismerte korának technikai lehetőségeit és ki is használta azokat vállalkozásaiban. Neve Európa-szerte ismertté vált a telefonhírmondó révén, amely a század eleji Budapest szenzációja volt.
(MTI Panoráma, Fábri Ferenc)