A kétnemű Odin és a kelet-angliai oszlopkörök

A kétnemű viking isten ábrázolásából arra következtetnek, hogy az ősi Seahenge faoszlopain is lehettek totemoszlop-szerű faragások.

Újabb ősi cölöp-kört találtak

Mivel Odin az ősi hitvilág egyik kulcsszereplője volt, a szobor és az építmények közötti kapcsolat azt jelentheti: a rejtélyes körök vallási, temetkezési vagy mágikus funkciót töltöttek be Norfolk késő-neolit kori lakói számára.

A régészek azután kezdtek gyanakodni a körök és az istenszobor közti kapcsolatra, hogy a szobrot C-14 módszerrel ismét megvizsgálták, és keletkezésének idejét i. e. 2250 körülre tették. A Seahenge-nek nevezett, részben víz borította különös építményt 1999 januárjában fedezték fel: kör alakba rendezett faoszlopokból áll, a középpontban pedig egy hatalmas, felfordított tölgy van.

A faragvány először meglepte és zavarba ejtette a régészeket: azt sem nem tudták, egyáltalán férfit vagy nőt ábrázol, s tanácstalanok voltak, miért tűnik úgy, hogy a figura bal szemét kioperálták. A faragványt néhány évtizede találták a Temze torkolatában.

Seahenge, Norfolk

Marie Taylor, a szobrot őrző Colchester Kaszélymúzeum munkatársa a Discovery Newsnak elmondta: "A tudósok mára rájöttek, hogy a különös ábrázolás és a csonkítás is szándékos: a faragvány Odinnak, a viking istennek egyik korai ábrázolása. Odinról pedig szakértő-körökben közismert, hogy férfi és női alakot is tudott ölteni, bal szemére pedig elvesztette a látását, hogy cserébe elnyerje a jövőbe látás képességét."

Mike Pits, a British Archaelogy című szaklap szerkesztője, és egy Seahenge-ről szóló könyv szerzője szerint a faragvány és a tölgyoszlopok eredetét is Kelet-Angliában kell keresni. Pits szerint az Odint kifaragó kelet-angliaiak készíthették Seahenge-et is, amit azóta már elszálítottak a tengerpartról, hogy megóvják az állapotát.

A British Archaeology legutóbbi számában megjelent beszámoló szerint Seahenge-től nem messze újabb, még régebbi építmény nyomaira bukkantak, mely szintén körbe rendezett cölöpökből áll. A Holme 2-nek nevezett építmény középpontjában két oszlop áll, körülöttük pedig vékonyabb gallyak vannak a földbe illesztve. Ezt az építményt egyelőre ott hagyják a tengerparton.

Hasonlít az indián totemoszlopokra

`Seahenge bejáratnál volt egy vékonyabb cölöp és öt, szemmel láthatólag tudatosan elhelyezett oszlop. A Holme 2-nél négy oszlopot találtunk, melyeket párosával helyeztek el egy feltételezett ravatal vagy koporsó két végén. A ravatal feltehetőleg a kör közepén található, homorúra kiképzett tönkön állhatott` - mondja Pits. `Talán valamennyi csonk faragott oszlop lehetett.`

Bár Pits és a Seahenge-i feltárásokat vezető Mark Brennand a faragott oszlopokat az észak-amerikai indiánok totemoszlopaival rokonítja, Pits szerint mindössze véleltlen egybeesésről lehet szó, és semmiképp sem a kultúrák közötti, eddig ismeretlen érintkezésről.

Továbbra sem tudjuk, hogyan és miért építették a Holme 2-t, bár Pits és Brennand szerint a Seahenge oszlopain talált faragványokból arra következtethetünk, hogy 51 ember gyűlhetett össze, akik felépítették Seahenge-t, majd "dolguk végeztén egyszerűen továbbáltak, szertartásuk és kilétük pedig az ismeretlenségbe süllyedt".

Brennand, a British Archaeologyban megjelent beszámoló szerzője írta: "Meglehet, hogy találunk majd csillagászati eseményekre vagy az építők kilétére utaló nyomokat a faragványokban. Az, hogy viszonylag sokan vehettek részt az építésében, arra utalhat, hogy az építménynek közösségi funkciója lehetett. Úgy tűnik, az építmény legfőbb funkciója az volt, hogy a központi csonkot megfelelően helyezzék el, s megfelelően kerítsék be."

Seahenge jelenleg egy múzeumi raktárban várja, hogy jövőre kiállítsák a King's Lynn Múzeumban. Odint kölcsönadták egy dán múzeumnak, s idén novemberben tér vissza Colchesterbe.