A világháború legfontosabb kéme

Németországban rehabilitálták Fritz Kolbét, a náci külügyminisztérium munkatársát, a szövetségesek legértékesebb kémét.

Átlagemberből háborús hős

Fritz Kolbe

Fritz Kolbe, a Harmadik Birodalom Külügyminisztériu-mának hivatalnoka 1943-től a nácik bukásáig közel 2600 titkos dokumentumot adott át Svájcban az ameri-kai hírszerzésnek - olvasható az Independentben.

Kolbe egyike volt azoknak, akik a legtöbb kárt okozták a Harmadik Birodalomnak. Tájékoztatta ugyanis az amerikaiakat arról, hol várják a németek a szövetsé-gesek partraszállását Normandiában; szigorúan titkos terveket szivárogtatott ki a V1 és V2 rakétákról; de megszerezte még a japánok délkelet-ázsiai hadititkait is. Sőt, még egy német kémet is lebuktatott, aki komornyikként dolgozott az isztambuli brit követségen.

"Az volt a célom, hogy szerencsétlen honfitársaim számára lerövidítsem a háborút, és a koncentrációs táborok lakóit megpróbáljam megóvni a további szenvedéstől" - írta Kolbe 1965-ben, Svájcban.

Allen Dulles CIA-igazgató

Kolbét, aki sosem fogadott el pénzt kémtevékeny-ségéért, a háború utáni német kormányzat árulónak nyilvánította. A külügyminisztériumba ismételt kérései ellenére sem vették vissza, és 1971-ben bekövetkezett haláláig egy amerikai láncfűrészeket forgalmazó cégnél dolgozott.

"Kolbe azt sem tudhatta, micsoda veszélyt vállal" - mondta róla kapcsolattartója, Allen Dulles CIA-igazgató (a külügyminiszter fivére). "Remélem, az őt ért méltánytalanságot egy nap orvosolják, és hazája felismeri valódi szerepét a háborúban."

"Későn rójuk le tiszteletünket Kolbe előtt, de talán nem túl későn" - nyilatkozta Joschka Fischer német külügyminiszter Berlinben. "Régóta adósak vagyunk a tiszteletadással, s késlekedésünk nem kerül a külügyminisztérium történetének dicsőséges lapjaira."

Roosevelt legszűkebb körének dolgozott

Kolbe Bernben

Kolbe rehabilitációját magánlevelezése és a titkosítás alól alig négy éve feloldott CIA-dokumentumok alapján kezdték meg. Egy francia történész, Lucas Delattre könyvet is írt a férfiról, "Fritz Kolbe: a második világháború legfontosabb kéme" címmel.

Kolbe fiatalon, alig 25 évesen, friss diplomával a zsebében került a Külügyminisztériumba. Dolgozott Madridban és Fokvárosban, majd visszahelyezték Berlinbe, ahol folyamatos nyomásnak volt kitéve, hogy lépjen be a náci pártba. Mivel ezt visszautasította, alacsonyabb beosztásba helyezték és megalázó, irodai segédmunkát végeztettek vele.

Eleinte tehetetlennek érezte magát a náci barbársággal szemben, 1941 novemberében azoban eltökélte: életét a nácik elleni harcnak szenteli. A náciellenes sebész, Ferdinand Sauerbruch estélyén ugyanis meghallotta, hogy a nácik feleslegesnek tekintik a mentális betegeket, és módszeresen ki akarják irtani őket.

Kolbe New Yorkban, az Empire State Building tetején

Tudta, hogy az asztalán nap mint nap megforduló iratok rendkívül fontos információt hordoznak, és a szövet-ségesek nagyon nagy hasznukat vennék a Németország elleni hábo-rúban. Csak az volt a kérdés, hogyan juttassa ki az információt az ország-ból. Három év múlva érkezett el az idő: Kolbe rákerült azoknak a listá-jára, akik diplomáciai futárként szaba-don utazhattak.

Kolbe 1943. augusztus 1-jén két tömött bőrönddel lépett ki a Külügy-minisztérium ajtaján: mindkettő tömve volt szigorúan titkos dokumen-tumokkal. Bernbe utazott, ám a brit nagykövetségen tett látogatásán egyszerűen kinevették és elküldték. Nem így az amerikaiak, akik gyorsabban megértették, mennyit használhat Kolbe a szövetségeseknek.

A találkozók folytatódtak, és a dokumentumok oly értékesnek bzonyultak, hogy 1944-re az Egyesült Államok elnökén, Roosevelten kívül mindössze 10 embernek volt szabad látnia őket.