Macskamúmia királyi pompával

Angol kutatók szerint az ókori egyiptomiak a macskákat és más állatokat ugyanannyi ideig és ugyanolyan gondossággal készítettek fel a túlvilági életre, mint az embereket. A tudósok több ezer éves sírokból származó állati múmiák tanulmányozása révén jutottak arra az eredményre, hogy az egyiptomiak ugyanazokat az anyagokat és eljárásokat alkalmazták állatoknál, mint embereknél.

 

"Az állatmúmiáknál talált összetevők azt bizonyítják, hogy a balzsamozás néhány különleges anyag kivételével szinte ugyanúgy történt, mint az embereknél" - nyilatkozta Richard Evershed, a Bristoli Egyetem régészeti kémia-szakértője a Reutersnek.

A 18. század vége óta több millió mumifikált állatot, madarat és hüllőt találtak az ókori egyiptomi sírokban. A tudósok eleinte azt gondolták, hogy ezekkel a múmiákkal jóval kevesebbet foglalkoztak készítőik: egyszerűen becsavarták őket a pólyába és tartósító-szerekbe tették őket.

Evershed és csoportja azonban i. e. 818-715 és 380-343 közötti állatok (egy macska, két sólyom és egy íbisz) múmiáinak tanulmányozásakor méhviasz, gyanta, szurok, pisztácia és feltehetőleg cédrus maradványaira bukkant.

Egyiptomban az állati múmiák elkészítéséhez ugyanazokat a módszereket és anyagokat használták, mint emberek esetében

"A kutatás legfőbb célja az volt, hogy kiderítsük: vajon az állatokat is azt emberekhez hasonlóan balzsamozták-e be. Eredményeink alapján megalapozottabb vita folyhat arról, vajon az egyiptomiaknál az emberekéhez hasonló megbecsültségnek örvendtek-e holtukban az állatok" - nyilatkozta a tudós. A kutatók tömeg-spektrométerrel és más finom eljárásokkal próbálták kimutatni a balzsam összetevőit a múmiák pólyájában.

Evershed szerint a különféle állatok pólyái között viszont különbség van. "Úgy tűnik, mégiscsak tettek valamiféle különbséget, csak nem az állatok és az emberek, hanem az egyes állatfajok között."

Az ókori egyiptomiak a bomlást igyekeztek megakadályozni a balzsamozással. A méhviasznak és a hasonló anyagoknak antibakteriális hatásuk van, a növényi és állati zsírok pedig megóvják a testet a nedvesedéstől.

A kutatás részletei a Nature magazinban olvashatók.