2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

55 éve alakult a KGST

2004. január 8. 09:00

Ötvenöt évvel ezelőtt, 1949. január 5-8. között Moszkvában írták alá a Szovjetunió, valamint öt szocialista ország - Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Románia - állami és pártvezetői a KGST Alapokmányát

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, mint gazdasági integrációs szervezeti forma hivatalosan 1949. január 25-én jött létre - a hidegháborús barikád egyik oldalán felsorakozott államok szerint `a tagországok népgazdaságának a gazdasági összefogás és a nemzetközi szocialista munkamegosztás útján való fejlesztése és termelőerőik színvonalának emelése érdekében`; ellenfeleik véleménye szerint Sztálin szovjet diktátor személyes kezdeményezésére, a nyugat-európai újjáépítést szolgáló Marshall-terv ellensúlyozására, és komolyabb előkészítő tárgyalások mellőzésével.

Az 1949-es alapokmány már preambulumában is rögzítette, hogy a KGST nem zárt szervezet, bármely ország csatlakozhat hozzá, amely osztja legfőbb céljait, azaz a szocializmus és a kommunizmus építését. A preambulum olyan alapelveket is meghirdetett, mint a tagállamok szuverén egyenlősége, a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös segítés elve. A KGST-ben a munkanyelv az orosz lett, de hivatalos nyelvként minden tagállam nyelvét elfogadták.

Még 1949-ben csatlakozott a szervezethez Albánia (1961 után már nem vett részt a KGST munkájában), 1950-ben a Német Demokratikus Köztársaság, 1962-ben Mongólia, 1973-ban Kuba, 1978-ban a Vietnami Szocialista Köztársaság. Különböző időszakokban megfigyelői státusa volt a KGST-ben a Kínai Népköztársaságnak, Jugoszláviának, Észak-Koreának, Angolának, Etiópiának, Laosznak, Afganisztánnak, Jemennek, Mozambiknak, Nicaraguának. Külön szerződéses kapcsolatokat létesített a KGST-vel 1973-tól Finnország, 1976-tól Irak és Mexikó.

Döntő ajánlások

A KGST nem volt szupranacionális szervezet, nem rendelkezett nemzetek feletti intézményi rendszerrel. Határozatokat csak eljárási és szervezeti kérdésekben hozhatott, a gazdasági együttműködést érintő döntései mindössze ajánlások voltak, amelyeket csak a tagországok illetékes szerveinek beleegyezése után lehetett végrehajtani. Mind a határozatokat, mind az ajánlásokat egyhangúlag, az úgynevezett érdekeltségi elv alapján hozták. A döntésekben minden tagországnak egy szavazata volt, és senki nem kapott vétójogot. (Az 1962-ben bevezetett érdekeltségi elvet úgy fogalmazták meg, hogy ajánlás és határozat csak az érdekelt tagországok egyetértésével hozható, és így csak az érdekelt tagországokra érvényes, de később mások is csatlakozhattak hozzá.)

Az NDK-ban sem volt minden
műanyagból

A KGST legfelsőbb végrehajtó szerve, amelybe minden tagország egy miniszterelnök-helyettest delegált, közvetlenül nem utasíthatta a tagállamok szervezeteit és vállalatait, és nem alkalmazhatott szankciót velük szemben.
A KGST-n belül szép számmal működtek államközi szervezetek, így az Agromas (mezőgazdaság gépesítése), az Egyesült Energiarendszerek Központi Teherelosztója, az Egyesített Atomkutató Intézet, az Interszputnyik, a Közös Tehervagon Park és tucatnyi egyéb szervezet.

Ikarus-buszt a világnak!

A KGST tevékenysége a kezdeti szakaszban főként az áruforgalom szélesítésére, tapasztalatcserére, műszaki segítségnyújtásra, a szakemberképzés területére korlátozódott, majd napirendre került a népgazdasági tervek összehangolása, a szakosítás. Később távlati tervek is készültek: a tagállamok egyeztették a gazdaságfejlesztés főbb irányait, a termelésre, a fogyasztásra, a felhalmozásra, a külkereskedelemre vonatkozó mutatókat. A tagországok együttműködését jócskán elősegítették a gazdaságilag erősebb tagországok nyújtotta kamatmentes vagy maximálisan 2 százalékos kamatú hitelek.

Új-Zélandon hódít az Ikarus 281

Magyarország a hiányzó legfontosabb fűtő- és nyersanyagok zömét évtizedeken keresztül KGST-partnereitől szerezte be: tőlük származott az importált vasérc, kohókoksz, kokszolható szén, villamosenergia csaknem 100 százaléka; az ólom, a kőolaj, a cink zöme; a fenyő-fűrészáru, bányafa, sárgaréz 50-70 százaléka. A magyar ipar és mezőgazdaság termékei jó részének a KGST-tagállamokkal kötött hosszúlejáratú szerződések nyújtottak biztos elhelyezési lehetőséget. Az ország a KGST-nek köszönhetően erőforrásait azokra a gazdasági ágakra összpontosíthatta, amelyeknek fejlesztéséhez a legjobb adottságokkal rendelkezett.



Versenyképtelenség és a vég

A KGST végső sikertelenségére, "ellehetetlenülésére" a közgazdasági szakirodalom a többféle magyarázattal szolgált. Az egyik vélemény szerint már az 1970-es évek olajválsága és olajár-robbanása szétzilálta a tagállamok közötti együttműködést. Az elmaradott technológiára és gazdasági alapra épülő KGST versenyképtelennek bizonyult a világpiacon. A tagországokat, úgymond, egyre erősebb érdekek kapcsolták a fejlett piacgazdaságú nyugati országokhoz, s a 70-es évekre kidolgozott ún. Komplex Program sem tudta megállítani a tagországok egymás közötti kereskedelmének zuhanását.

1991 elején, amikor a Szovjetunió tilalmat vezetett be a barter-ügyletekre, a tagállamok közötti kereskedelem lényegében összeomlott - 1991. szeptember 26-án a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa hivatalosan is beszüntette működését.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár