Huszonöt éve mutatták be a Holocaust-sorozatot Németországban
2004. január 22. 09:00
Huszonöt évvel ezelőtt a Holocaust című amerikai tévésorozat megtörte a jeget: az elfojtás és elhallgatás évtizedei után egyszeriben az egész német nemzet szembesült a náci diktatúra rémtetteivel és a zsidók megsemmisítésével
Korábban
Zsidó család kilakoltatása Amszterdamban |
Az összesen hat órás, négyrészes film után ezerszámra érkeztek megrendülést és együttérzést tolmácsoló telefonok és levelek a művet vetítő tévétársaságokhoz.
A német napilapokban, folyóiratokban, a televízióban és a rádióban egymást követték a hosszú időn át elhallgatott témával foglalkozó írások és műsorok.
A Spiegel 1979. január 29-i számában a magazin akkori kiadója, Rudolf Augstein így jellemezte sok német magatartását: "Náci múltamról nem szívesen beszélek". Az illetők ezután kijelentették, hogy úgymond semmit nem tudtak a nácik által elkövetett bűntettekről, nyomban kétségbe vonták azok valóságtartalmát, de ugyanakkor beismerték: "A háború érzéketlenné tett. Aztán hirtelen rádöbbentem, hogy egész idő alatt csak a magam és a családom sorsával törődtem. A zsidók sorsa kívül maradt látóteremen".
A Stern című hetilap akkori főszerkesztője, Henri Nannen 1979. február 1-jén arról számolt be lapjában, hogy a sorozat első részének megtekintése után felesége sírva fakadt, visszaemlékezett arra, amit ő mint fiatal "árja" nő átélt, és feltette a kérdést: "Istenem, mi is történt velünk, hogy megengedtük ezt?" Saját szerepéről Nannen így írt: "Igen, én tudtam róla, de túlságosan gyáva voltam, hogy tiltakozzam ellene. Az a kérdés fel sem merül, hogy tehettem volna-e bármit is ellene. A szörnyű kérdés az, vajon miért egy amerikai filmre volt szükség ahhoz, hogy megértesse velünk: holokauszt mindenütt van. Ma is, negyven év múltán is."
Az Einsatzgruppe jelentése Kelet-Európa |
A hatalmas és elismerő visszhang ellenére a sorozat vetítése után még hosszú időn át folyt a vita arról, hogy egy ennyire bonyolult témát szabad-e erősen leegyszerűsített hollywoodi filmben feldolgozni. Csahogy mégis ez a hollywoodi alkotás volt az, amely a tragédiát milliók számára emberi közelségbe hozta, és felfoghatóvá tette a látszólag felfoghatatlant.
Egyébként éppen 34 évvel a sorozat vetítése előtt, 1945. január 27-én szabadították fel a szövetségesek az auschwitzi haláltábort, 1996 óta pedig ez a nap a nácizmus áldozatainak emléknapja Németországban.
MTI Nézzen körbe a Holokauszt Múzeumban!
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2013
- A múlt század romkocsmái
- A Romanov-ház utolsó évtizedei
- Udvari bolondok a történelemben
- Száz éve épült a szőnyi álomkastély
- Udvari arcképfestők és fejedelmi modelljeik
- A Magyar Néphadsereg és az Egri csillagok
- A Kennedy-család és az öröklött hírnév
- Nem volt könnyű életük az újkori udvari bolondoknak
- Robert Capa és Magyarország
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére 12:20
- 12:20
- Egy étterem volt az amerikai feminista mozgalom első főhadiszállása 10:35
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap