Száztizenöt éve halt meg Habsburg Rudolf trónörökös

1889. január 30-án holtan találták a Bécs melletti mayerlingi vadászlakban Habsburg Rudolf trónörököst és szeretőjét, Vetsera Máriát. A hivatalos verzió szerint kettős öngyilkosság történt, ám a titokzatos haláleset ma is izgatja a történelmi rejtélyek kedvelőit

A család fekete báránya

Habsburg Rudolf...

Az esemény híre szinte hisztérikus hangulatot keltett az Osztrák-Magyar Monarchiában, de különösen annak magyar felében. A 30 éves Rudolf, I. Ferenc József császár egyetlen fia, kivételes tehetségű, felvilágosult szellemű és művelt férfi volt, akire nagy reményekkel tekintettek az alattvalók.

Rudolfot - a Habsburg-család szokásaihoz híven - igen alaposan készítették fel a trón elfoglalására: a katonai nevelés mellett jogot, művészetet, irodalmat és nyelveket tanult (angolul, franciául,magyarul, lengyelül és csehül beszélt), emellett sokat utazott.



1881-ben - politikai okokból - feleségül vette Stefánia belga hercegnőt. Bár a trónörökös soha nem tudta megszeretni hozzáerőltetett feleségét, a házasságból született egy leánygyermek.

...és szerelme, Vetsera Mária

A liberális és antiklerikális nézeteket valló koronaherceg viszonya apjával egyre rosszabb lett. Ferenc József végül már el is zárkózott attól, hogy fiát bevonja az államügyek intézésébe.

A soknemzetiségű Monarchia problémáiról nyíltan beszélő, az orosz imperializmust ellenérzéssel szemlélő Rudolf ezután könyveket írt utazásairól, és ellenzéki hangvételű névtelen cikkeket publikált egy radikális bécsi lapban.

A magyarbarát hírében álló, a népnyelvben "Rezső királyfinak" is emlegetett főherceg 1886-ban Jókai Mórral együtt megindította a monumentális Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című, 22 kötetes munkát.

Rudolf 1887 végén beleszeretett Vetsera Mária bárónőbe, akit feleségül is akart venni. Az alig 17 éves Máriával folytatott viszonyát apja parancsára sem volt hajlandó megszakítani, sőt - a harcosan katolikus Habsburg-család megbotránkozását is kiváltva - házassága felbontásáért a pápához fordult.

A depressziós, kétségbeesett trónörökös ekkor vesztette életét: 1889. január 30-án szeretőjével együtt lőtt sebekkel találták holtan a Bécshez közeli mayerlingi vadászkastélyban.

Fantáziadús elméletek

Rudolf sírja

A hivatalos verzió szerint Rudolf rábeszélte szeretőjét, hogy legyenek együtt öngyilkosok. Ezután vagy előbb szeretőjét, majd magát lőtte le, vagy mindketten öngyilkosok lettek.

Ahogy ilyenkor lenni szokott, már a temetés másnapján a legvadabb híresztelések kaptak szárnyra, s a rejtély ma is izgatja az emberek fantáziáját. Az elmúlt évtizedekben több tucatnyi, egymásnak természetesen ellentmondó elmélet született, a halál okaként és módjaként több mint negyven változat merült fel.

Egy újabb öngyilkossági változat szerint a terhes Vetsera Mária a magzatelhajtásba halt bele, ezután választotta Rudolf is a halált. Élénkebb fantáziájú kutatók szerint egy féltékeny erdész kényszerítette öngyilkosságra Rudolfot. Akad, aki szerint egy teherbe ejtett hercegnő fivérével vívott amerikai párbajt elvesztve kellett megölnie magát. Van, aki azt állítja: veszekedés közben vesztette életét, és a szerelmes Vetsera Mária önként követte a halálba.

Mária sírja

A halál pontos oka sem egyértelmű: a hivatalos változatban puskalövés szerepel, de vannak, akik méregre gyanakodnak - megint mások egy ásótól származó sebeket emlegetnek. Az elméletek sorában felmerült, hogy Rudolfot apja parancsára lelőtték, majd a gyilkosságot öngyilkosságnak állították be. Egyesek nagyívű politikai összeesküvést sejtenek a háttérben, mely szerint egy franciák által előkészített puccs hatalomra juttatta volna Rudolfot, aki az utolsó pillanatban visszarettent, ezért mondták ki rá a halálos ítéletet Párizsban.

Egy újabb verzió szerint ittas vadásztársai lőtték le véletlenül Vetsera Máriát, majd verekedés közben Rudolfot is agyonverték, de az ügybe keveredett magas rangú személyiségekre való tekintettel ezt nem lehetett nyilvánosságra hozni.

Természetesen vannak olyan teóriák is, hogy Rudolf megrendezte saját halálát, szeretőjével elmenekült és távoli vidéken éltek boldogan. A gyilkossági elmélet hívei az egyházi temetés tényét szokták érvként felhozni, hiszen a katolikus egyház szabályai szerint ez öngyilkosnak nem jár. A másik tábor viszont azzal érvel, hogy Ferenc József fiának elmebajára hivatkozva eszközölte ki az engedélyt a pápától.

A teljes igazság vélhetőleg soha nem fog kiderülni, meggyőző bizonyítékkal egyik változat hívei sem tudtak szolgálni. Legjobban talán Kant egyik mondása jellemzi a helyzetet: "Nem kell mindent elhinni, amit az emberek mondanak, de azt sem kell hinni, hogy minden alap nélkül mondják."

MTI

Ajánlott irodalom:
Bart István: A boldogtalan sorsú Rudolf trónörökös (Budapest, Helikon, 1984)