2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Damjanich, a veretlen tábornok

2004. december 8. 11:44

Kétszáz éve, 1804. december 8-án született Stásán Damjanich János, az 1848-49-es szabadságharc tábornoka, aradi vértanú.

Szerb határőrcsaládból származott, 1820-ban lépett be a császári seregbe. 1830-ban alhadnagy lett, 1844-ben alszázados, 1848 elején a 61. Rukavina gyalogezredben főszázados Temesvárott. Áprilisban áthelyezték az itáliai frontra, mert az új magyar kormány védelmében összeszólalkozott parancsnokával, Haynau altábornaggyal.

 

1848 júniusban tért haza és amikor Mészáros Lázár hadügyminiszter lett, ő kérte, osszák be mellé. A magyar kormány kérésére a szegedi 3. honvédzászlóaljhoz került, s őrnagy, alezredes, majd ezredes lett. A szerb kormányellenes felkelés június 6-án tört ki, ez a hadszíntér lett a magyar hadsereg és tisztikar iskolája, itt harcolt Vécsey Károly, Vetter Antal, Kiss Ernő, Lenkey János is. Damjanich Szenttamás két ostromában vett részt július 14-én, majd augusztus 19-én, s az október 13-i törökbecsei ütközetben, ahol legyőzte a szerbeket. Ezután a Versecen és Fehértemplomon állomásozó dandár (később hadosztály) parancsnoka volt, november 7-én bevette a szerbek strázsai táborát. A bánsági hadjárat során december 12-én Károlyfalvánál és Alibunárnál, 15-én Jankovácnál aratott győzelmet, de Kiss Ernő hadtestparancsnok határozatlansága miatt nem érték el a szerb erők teljes felmorzsolását.

 

1848. december 20-án lett vezérőrnagy, 1849. január 9-én átvette Kiss Ernőtől a bánsági hadtestet, 16-án rendelték a közép-tiszai főhadszíntérre. A Délvidék kiürítése során visszaverte az üldöző szerb csapatokat. Bem segítségére küldött Erdélybe egy hadoszlopot, így egysége hadosztály-létszámra apadt. Február közepén Cibakházánál tagolódott be a Tisza mögött felálló magyar főseregbe.

 

Március 5-én Vécsey Károly Bácskából kivont csapataival együtt nagy győzelmet aratott a Szolnokot megszállva tartó, s azok segítségére küldött császári csapatok felett, Karger osztrák tábornok dandárja csak azért nem semmisült meg, mert a két vezér összeveszett. Március közepén Damjanich lett a saját és Vécsey csapataiból álló III. hadtest parancsnoka. Kossuth a kápolnai vereség után Vetterrel váltotta le Dembinskit, vele szemben Damjanich Görgeyt támogatta. Vetter offenzívája kudarcba fúlt, március végén Görgey a fővezér. 

Damjanich jelentős szerepet játszott áprilisban a tavaszi hadjárat tápióbicskei, isaszegi, váci, nagysallói és komáromi győzelmeiben. Tápióbicskén Klapka majdnem vereséget szenvedett, amikor Damjanich vörössipkásai megfordították az ütközetet. Az isaszegi csatában Aulich egységeinek megérkezése segítette Damjanich és Klapka hadtesteit a győzelemhez, Schlick és Jelacic (Jelasics) seregeivel szemben. 1849. április 28-án Görgey Artúr hadügyminiszter helyettesítésére Debrecenbe készült, de Komáromban kocsija felborult és lába tört. Balesetét Kossuth országos csapásnak nevezte, kiválása a tábornoki kar egyensúlyát is felborította, Görgey híveinek és a függetlenség-pártiak tábora kettévált. Szegeden ápolták, még betegen lett az aradi vár főfelügyelője július 11-én.

 

Kossuth a hadügyi tárcát is felajánlotta neki, őt akarta kijátszani Görgey ellen. Július 27-től az aradi vár parancsnoka volt. A világosi fegyverletétel után, augusztus 17-én Görgey felhívására Buturlin orosz tábornoknak adta át a várat, s az oroszok kiadták őt az osztrákoknak. 1849. október 5-én Aradon a császári hadbíróság halálra ítélte, ezt 6-án végrehajtották. Egykori haragosa, Vécsey gróf utolsóként ment a bitó alá, s kezet csókolt holt bajtársának, a szerb parasztnak.

 

Damjanich szerb születése ellenére a magyar nemzeti törekvések és a radikális polgári reformok híve volt, támogatta a trónfosztást is. Győzelmeihez katonai tudása és személyes bátorsága is hozzájárult. A szabadságharc egyetlen tábornoka, akinek nevéhez csak győzelmek fűződnek, bár az ő csapatai vettek részt a legtöbb akcióban. Szigorú parancsnok volt, kemény kiképzést vezetett be, s eleinte, mivel katonáinak társadalmi helyzete nem érdekelte, sok ellenséget szerzett, főleg az egyetemista önkéntesek között. Lázongtak ellene, fel is jelentették - ebben származása és rossz magyar kiejtése is szerepet játszott. Később rajongtak érte a katonái, megosztotta velük a fáradalmakat és nélkülözéseket, súlyt helyezett az élelmezésre, sebesültjeit gondosan ápoltatta, egységeit kiváló harci közösséggé kovácsolta.

 

(Panoráma - Fábri Ferenc)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár