A Google digitális világkönyvtárat hoz létre

A világ legnépszerűbb keresőszolgáltatását biztosító Google digitalizálja a legnagyobb amerikai könyvtárak állományát és ingyenesen kereshetővé teszi azokat az interneten.

Virtuális világkönyvtár épül

Az internetes tájékozódás legnépszerűbb eszközeként ismert Google jelenleg nyolcmilliárd oldalt indexel le adatbázisában. A naponta több tízmillió látogatót kiszolgáló keresőgép üzemeltetői a hét elején újabb nagyszabású digitalizálási tervről számoltak be. A bejelentést sokan azonnal a sci-fi-k világából ismert világszintű virtuális könyvtár kialakításának kezdőlépéseként értékelik.

A keresőoldal üzemeltetői ezúttal nem kisebb nevekkel szövetkeztek, mint a Harvard, a Michigani, a Stanford Egyetem könyvtárai és a New Yorki Közkönyvtár (New York Public Library). Az intézetek törzsanyaguk egy részét, teljes katalógusállományukat, valamint a világ könyveinek, tudományos folyóiratainak és különleges gyűjteményeinek kereshető katalógusát digitalizálják. A naponta több tízezer oldalnyi anyag szkennelésével és digitalizálásával számoló vállalkozáshoz a tőzsdén is sikereket elkönyvelő Google adja a technikai hátteret.

 

Egy és száz nulla: a nagy mennyiségű adat keresését biztosító Google a googol számról kapta nevét, mely a legnagyobb, saját névvel bíró szám.

"Már a Google elindítása előtt is arról álmodtunk, hogy óriási mennyiségű információval dolgozhatunk" - nyilatkozta Larry Page, Google társalapító. "A Google küldetése a világ információtömegének rendezésére irányul, és a könyvtárakkal együttműködve segítünk ezt az álmot megvalósítani".

 

A társaság nagyszabású terve egyben a legújabb fejlesztés, a Google Print program bemutatkozása is, mely szerkesztőknek és kiadóknak nyújt segítséget könyvek és publikációk online használatában.

A Google képviselői cáfolták azt az értesülést miszerint a több mint 15 milló példány digitalizálásáért könyvenként 10 dollárt kívánnak felszámolni, ám ha ingyenesen is dolgoznak, a könyvtárosok szerint a terv megvalósítása közel egy évtizedet vesz igénybe.

Mivel a Google nem exkluzív szerződést írt alá, ezért vélhetőleg az Amazon, a Microsoft és a Yahoo is hamarosan megjelenik a könyvtárak környékén. A fő beruházóhoz hasonlóan abban reménykedhetnek, hogy a könyvtári anyag ingyenes hozzáférhetőségének biztosításáért reklámokat helyezhetnek el az oldalon.
 

A könyvtárak az újabb beruházóktól a digitalizáslás felgyorsítását várják: "Két évtizeden belül a világ legtöbb könyve digitalizált formában is elérhetővé válhat, és reméljük, hogy mindez az interneten is ingyenes lesz, mint ma a könyvtárakban" - mondta el Michael A. Keller, a Stanford Egyetem vezető könyvtárosa.

 

A Google által vezetett adatbázis-építés, valamint a cég újabb és újabb fejlesztései (mint például a Kongresszusi Könyvtár állományának, illetve az amerikai újságok archívumának digitalizálása) egy olyan folyamat lépései, mely az eddig csak a kutatók számára elérhető könyvtári állományok egyre szélesebb körű és mélységű internetes elérhetőségét igyekszik megvalósítani.

A könyvtárak munkája új dimenziókat kap

E-book

A Google és a könyvtárak közt létrejött szerződés értelmében csak azok a könyvek digitalizálhatók teljes terjedelemben, melyeket koruknál fogva már nem véd szerzői jog. A szerzői jogi védelem alatt álló munkákat szintén digitalizálják, de csak egy csekély mennyiséget tesznek ingyenesen elérhetővé, a teljes tartalom eléréséhez pedig fizetős szolgáltatást vezetnek be.

 

A különböző könyvtárakkal kötött megállapodások persze eltérőek. Egyes könyvtáraknál a gyűjtemények összes kötetét digitalizálják: a Stanford esetében 8 millió, a Michigan esetében 7 millió kötetet. A Harvard 40000 kötettel száll be. Az Oxfordi Egyetemen nem határozták meg a kötetek mennyiségét, ám csak az 1900 előtt kiadott köteteket teszik így elérhetővé. A New York-i Közkönyvtár anyagából az értékes és törékeny anyagokat azért nem engedik szkennelni, mert a könyvtár vezetősége szerint ezek csak a kutatók számára lehetnek fontosak.

A munka időigényességére jellemző, hogy a Stanfordon napi 50000 oldalt terveznek beszkennelni egy hónapon át és ha ez sikerül, akkor a terv egyik résztvevője szerint akár meg is duplázhatják a napi adagot.

A Google hagyományos kereső szolgáltatása részeként kívánja elérhetővé tenni az új világkönyvtárat. A résztvevő könyvtárak ezen kívül saját digitális adatbázisukból is kapnak majd egy példányt, melyet saját honlapjukon is közzétesznek.

 

A könyvtárak tehát nyomtatott könyvek tárházából olyan információs központokká válhatnának, melyek az internet és a multimédia minden előnyével egyre több embert képesek még több információhoz juttatni. "A könyvtárak munkája új dimenziókat kap" - nyilatkozta PaulLeClerc, a New Yorki közkönyvtár igazgatója. "Ám ettől még nem hanyagoljuk el a nyomtatott anyag gyűjtésének és megőrzésének több évszázados hagyományát".

 

Hagyományos szöveg és e-változata

Szergej Brin és Larry Page, a Google alapítói régóta szeretnék elérni, hogy a világ minden információja elérhető legyen böngészőjük használatával. A most aláírt egyezmény egy lépéssel közelebb vitte őket ehhez a célhoz, legalábbis az angol nyelvű információk feldolgozásában. Page szerint a projekt egyenesen a Google gyökereihez nyúlik vissza, mikor Brinnel együtt 1998-ban a Stanfordon egy "digitális könyvtár" megtervezésével fektették le a későbbi keresőmotor alapjait. "Az, amit akkor terveztünk, most valósággá válik" - mondta Page.

 

A gyűjtemény létrehozásának bejelentésekor felmerült, hogy a könyvkiadók miként reagálnak az ötletre. Különösebb aggodalomra egyelőre - úgy tűnik - nincs ok: a könyvkiadók az Amazon számára lehetővé tették a könyvek közti böngészést és rövid részletek ingyenes közzétételét. A Google pedig legutóbb Scholar néven az akadémiai szférában működő kiadók, tudományos társaságok, egyetemek es egyéb intézmények webes anyagainak keresésére alkalmas szolgáltatást indított. Az egyenlőre teszt üzemmódban működő szolgáltatás tudományos dokumentumok, cikkek, könyvek, kutatási jelentések és szakdolgozatok megtalálására válik alkalmassá.

 

A kiadók leginkább attól tartanak, hogy az új fejlesztés szükségszerűen még nagyobb zuhanást okoz a könyveladásokban, így az eddig folyton csak halogatott digitális ugrás a könyvkiadók életében az életben maradás utolsó eszköze lesz. Ugyanakkor, bár a digitális könyvek és újságok technológiája folyamatosan fejlődik, a kényelmesen olvasható digitális könyvek tömeges használata és a Gutenberg-galaxis szétesése még várat magára.