45 éve épült az asszuáni gát

Korábban

85 éve született Nasszer

Az 1971. január 15-én felavatott hidroenergetikai komplexumban a gát hossza 3600 méter magassága 111 méter, alapzata 980, koronája 40 méter széles. A hozzátartozó erőmű 12 óriás turbinája évente 10 milliárd kilowattóra villamos energiát termel. A gátat és a mellette kialakított tavat később Nasszer volt egyiptomi elnökről nevezték el.

Az akkori közlemények szerint a gát és a víztároló lehetővé teszi az öntözött területek időszakos ingadozásoktól mentes vízellátását és alkalmas arra, hogy Egyiptomot megvédje az árvizektől, de a szárazságtól is. Ezzel szemben - a Római Klub 1990-es évekbeli jelentése alapján - a vízerőmű hatalmas környezeti és társadalmi károkat okozott azzal, hogy csökkentette a mederfertőtlenítő iszap képződését: emiatt csődbe mentek a halfeldolgozó vállalatok, dolgozóiknak pedig más megélhetési forrás után kellett nézniük.

Egyiptomban 1960. január 9-én kezdődött hivatalosan annak a gátnak az építése, amelyet később Nasszer elnökről neveztek el. A Nílus évi átlagos vízhozama 84 milliárd m3, a maximális 150, a legkisebb vízhozam csak 40 milliárd m3/év. A nagy ingadozás miatt már a 19. században felmerült az igény a víz tartalékolására és az árvizek pusztító hatásának csökkentésére.

Az első asszuáni gátat 1898-1902 között építették az angolok, ennek magassága 30,5 méter, hossza 1962 m volt, 1 milliárd m3 vizet tárolt. Ez kevésnek bizonyult az öntözés igényeihez, ezért 1907-12 közt, majd 1932-34 közt ismét magasították, ekkor 5,4 milliárd m3 lett a befogadóképessége. Az új gát terve már 1940-ben felmerült, a háború azonban elodázta a munkát. Az egyiptomi elképzeléseket az Egyesült Államok nem volt hajlandó anyagilag támogatni, ezért Nasszer egyiptomi elnök a Szovjetunióhoz fordult segítségért.

Az új gát - melyet német mérnökök terveztek - 6 km-el a régi felett épült, hossza 3600 m, magassága 111 m, koronájának szélessége 40 m. Teljes térfogata 43 millió m3, 12 turbinája évi 10 milliárd kWó energiát termel. A gátat 1971. január 15-én Anvar Szadat elnök avatta fel. A tó területe 5470 km2, hossza 510 km, szélessége 10-25 km, legnagyobb mélysége 95 m. 168,9 milliárd m3 vizet képes tárolni, és 283 ezer hektár, korábban időszakonként elárasztott terület folyamatos öntözését oldotta meg, s további 324 ezer hektár új termőföldet lát el vízzel.

A víz alákerült területről 100 ezer embert telepítettek ki, az egyiptomiakat a Nílus alsóbb szakasza mellé, a szudániakat az Atbara folyó környékére. A gátat és a tavat Gamal Abdel Nasszer elnökről nevezték el, a déli rész neve Núbiai-tó. A víz alá került műemlékek megőrzése érdekében nemzetközi mentőexpedíció indult. A gát negatív hatásai közt említendő a Nílus által szállított természetes tápanyag csökkenése, a tó menti szikesedés és a núbiai éghajlat csapadékosabbá válása.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai