Mexikói vérfürdő: elborzasztó emberáldozat Teotihuacanban
2005. február 4. 13:55
A 2000 éves Teotihuacan városában egy piramis romjainak feltárása során véres emberáldozat helyszínére bukkantak a régészek.
Az ásatás vezető régésze, a japán Saburo Sugiyama véleménye szerint, a Hold Piramisának nevezett építmény alagsorában talált emberi és állati maradványok arról tanúskodnak, hogy a sírkamra véres halotti szertartás helyszíneként szolgált, amelyet később betemettek.
A Mexikóvárostól 25 mérföldre északra fekvő település nevét az aztékok adták, akik úgy vélték, hogy isteneik ezen a helyen születtek, ezért nevezték el a várost Teotihuacannak, azaz az istenek városának, ahol körülbelül 700 évvel a névadók megjelenése előtt már virágzó kultúra létezett.
A tetemek mellett hajítófegyverek maradványait, nyíl és lándzsahegyeket is találtak. Sugiyama szerint a fegyverek, a lefejezett holttestek és állatáldozatok a helyi politikai hatalom megerősödését és kiterjesztését szimbolizálták.
A leletek ellentmondanak annak a korábban kialakított nézetnek, miszerint az aztékok előtti kultúrák viszonylag békés, teokratikus irányítású társadalmak lettek volna. A régészek korábban hasonló sírhelyre bukkantak, a Hold Piramisában talált sírbolt már a második a sorban.
A piramis más érdekes megfejtenivalót is tartogat az archeológusok számára. A mauzóleumban egy olyan mozaikra bukkantak, amelynek középpontjában egy késekkel körülvett maja indián áll. A majára szegeződő szúróeszközök némelyikén a politikai hatalom jelképét kifejező tollas kígyó látható. Ez a művészien megalkotott, politikai, hatalmi utalást tartalmazó tárgyi lelet teljesen egyedülálló Közép-Amerikában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Őskor
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
- Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
- Helyben élhették túl a jégkorszakot a Kárpát-medence őshonos növényfajai
- Pusztulásra ítélték volna látogatóik a lascaux-i barlangrajzokat
- Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap