Megtalálták az alexandriai egyetemet

A 13 előadóterem összesen akár 5000 hallgató oktatására is alkalmas volt - közölte Zahi Hawass, Egyiptom Legfőbb Régészeti Tanácsának elnöke a sajtóval. Az előadótermek a mai Alexandria ókori részén, egy mai köztér keleti sarkán kerültek elő a földből. A helyszín igen közel van ahhoz a helyhez, ahol már eddig is eredményes ásatásokat folytattak. Most úgy tűnik, ez a helyszín is az egyetem része volt.

Mind a 13 előadóterem kiképzése hasonló, miként méreteik és arányaik is megegyeznek - mondta Hawass. A termek három oldala mentén U-alakot képező padsorok futnak végig. A helyiségek legfeltűnőbb eleme mégis az az emelvény, ami a padsorok között, központi helyen található. A régészek szerint ez kétségkívül a `katedra`, az előadó helye lehetett.

`Most először sikerült a görög-római időkből származó, ennyire komplex és épségben maradt előadótermeket feltárni az egész mediterrán térségben` - mondta Hawass. `Valószínűleg a világ legrégibb egyetemét találtuk meg.`

A felfedezés `elképesztő jelentőségű` - állítja Willeke Wendrich, a Kaliforniai Egyetem régésze. `Azt eddig is tudtuk, hogy az egyetem létezett, és a korabeli tudomány központja volt, de eddig csak szöveges híradásokból ismertük. Azt nem tudtuk, hol kell keresni` - mondta a los angelesi tudós.

Alexandria egy Rhakotis nevű jelentéktelen nílusi halászfalucska volt, míg Nagy Sándor nem választotta birodalma fővárosául. I. e. 320-ban lett Egyiptom fővárosa, hamarosan pedig a Földközi-tenger egész térségének legerősebb, leghatalmasabb központja lett. Itt épült a Fároszi Világítótorony - az ókori világ egyik csodája - és a híres könyvtár, melyet később tűzvész pusztított el.

Ezen az egyetemen találta fel Arkhimédész a ma is használatos, csavarmenetes vízemelőt; itt fektette le Euklidész a geometria alapszabályait; és itt számolta ki Eratosztenész a Föld átmérőjét.