Angyal a pokolban: Andrássy Ilona, a lelkiismeretes ápolónő
2024. április 16. 14:20 Kulcsár Ádám
Korábban
„Lesz most néha egy kis veszély is”
Vesztesége ellenére teljesítette kötelességét, elutazott a magyar Vöröskereszt oberdraubergi táborába. Ritkán írt haza, leveleiből sütött a bánat, amelyet igyekezett munkába temetni. Volt, hogy 46 órán át nem aludt. „Nincs bennem semmi életerő, nem csak a saját bánatom, de az a sok borzasztó nyomorúság és szenvedés, amit egy év óta látok, emberi roncsok, síró férfiak, egész életükre tönkre tett nyomorultak!” – panaszkodott Cziráky Józsefhez írott levelében.
A frontszolgálat, a sokktól igen gyakran eszüket vesztett, sebesült katonák és a haldoklók családtagjainak diktált levelek írása mellett kevés ideje maradt gyászolni. 1915. augusztus 3-án jegyezte fel ezt a különös esetet:
„A sanitetset éppen elküldtem tejért és egy gyertya fényénél ültem az egyik haldokló mellett, mikor egyszerre hallok valamit magam mögött. Visszanézek és látom, hogy Milaticki ott áll egészen pőrén, habzó szájjal, vérben forgó szemekkel és felém kap. (…) Az előszobába szaladtam és egy lepedőt bemártottam hideg vízbe. Az ajtóban találkoztunk és a lepedőt rádobtam a fejére, azután egész erővel ráugrottam, a torkán körülcsavartam a lepedőt és egyszerre csak mindketten a földön voltunk. Ő ordított, mint egy vadállat. Én ráültem a mellére, akkor jött be a sanitets.”
Andrássy Ilona egy beteggel
1915 októberére az édesanyja naplója szerint „idegei teljesen felmondták a szolgálatot”. Ekkor hazautazott, ám 1916 januárjában már ismét a fronton volt, és gyakran már morfiumot kellett bevennie, hogy el tudjon aludni. Alvajáróként, gépiesen végezte feladatait, és rezignáltan tudósított leveleiben a katonáról, aki az ágyán vánkosaiból fedezéket csinált, a 18 éves őrmesterről, aki fájdalmában rátámadt egy késsel, vagy a stájer és olasz sebesültről, akik a kórházban összeverekedtek, de a főnővér rájuk parancsolt, és erre nem csupán kezet fogtak, de meg is ölelték egymást.
Az emberekbe (főként a magyarokba) vetett hite a véres öldöklés közepette is folyamatosan erősödött. Áprilisban a kórház közelebb költözött a fronthoz. „Kis, fehér felhő a kék égen, és a szívem erősebben dobog. Lesz most néha egy kis veszély is, nemcsak szomorúság. Jó kedvem támad” – hangzanak kissé morbid, de végtére is érthető szavai.
Áprilisban a frontkórház ablakából parancsra bevonatták a magyar zászlót, mire Ilona szabadságot kérve személyesen ment el a villachi seregparancsnoksághoz, ahol csöppet sem burkolt fenyegetések közepette követelte Franz de Paula Maria Lichtenstein hercegtől, hogy engedje újra kitűzetni a lobogót. Fél óra alatt sikerrel járt. Amikor visszatért a frontra, a szanitécek és a tüzérek megéljenezték, örömükben pedig leitták magukat a sárga földig.
A zászlóüggyel a magyarok előtt nem csekély tekintélyre szert tett főnővér egyszer még a seregben „gonosz nagybácsinak” becézett vezérkari főnököt is „helyre tette”. A veszélyt egyre elszántabban kereső nővérnek így sikerült kieszközölnie nála az engedélyt ahhoz, hogy a közvetlen front melletti elsősegélynyújtó helyre mehessen dolgozni. Ráadásul mindezt Esterházy halálának évfordulóján.
Cziráky József
„Az út felfelé igazán izgató volt, a legkülönbözőbb detonációk között száguldoztunk fel a hegyre. Az utolsó darabon fegyverrel lőttek ránk az olaszok, (…) egy szanitécet húsz lépésre tőlünk széttépte egy gránát” – írta naplójában. A néhány napos kalandot túlélve hat hét szabadságot kért, ám ő és a többi szanitéc is érezte, hogy valójában a végleges búcsú ideje érkezett el. A háború véglegesen megváltoztatta az asszonyt, aki 1917 elején hozzáment Esterházy jó barátjához, gróf Cziráky Józsefhez. Úgy élt le mellette hosszú évtizedeket, hogy közben valaki olyat szeretett, aki már sohasem lehetett az övé.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.