Árvíz adhatta meg a kegyelemdöfést az ősi amerikai városnak
2013. november 6. 12:32
Jó ezer évvel ezelőtt a Mississippi-folyó ártere egy élettel teli, virágzó terület volt, háromszáz esztendővel később azonban gyakorlatilag elnéptelenedett. Cahokia, a 19. század kezdete előtti Észak-Amerika legnagyobb települése olyan gyorsan emelkedett fel, ahogy lehanyatlott. Az illinoisi St. Louis mellett felépült, halmokból, terekből, sáncokból és lakóházakból álló épületegyüttes eltűnése a prehisztorikus Amerika történelmének egyik legnagyobb rejtélye.
Jóval azelőtt, hogy az európaiak meghódították volna Amerikát, a Mississippi-kultúra képviselői hatalmas városokat építettek és halmokat emeltek. Ezek közül Cahokia emelkedett ki, amely a 19. század kezdete előtt Észak-Amerika legnagyobb települése volt, több mint 13 négyzetkilométer területet foglalt el, és egy kis földművelő faluból alakult ki, ahol az emberek az ártéri síkság termékeny talaján főleg kukoricát és tököt termesztettek.
1250-ben Cahokia lakóinak száma 15 ezer körül mozgott, ami vetekedett a középkori London és Párizs népességével, de elképzelhető, hogy volt olyan időszak is, amikor a várost egy időben 40 ezren lakták. Cahokia lakói kiváló művészek, rézművesek, mérnökök és földművelők hírében álltak, leleményességüket mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Mississippi és az Illinois egy-egy ágát elterelve azokat öntözésre használták.
Mikor a 16. században a hódító spanyolok felhajóztak a Mississippin, Cahokia már elhagyatva állt. Nem tudni, mi vezetett a város és a többi Mississippi menti város hanyatlásához: egyesek a városokban kitört járványokkal, a szárazsággal és a túlnépesedéssel magyarázták a virágzó kultúra csillagának idő előtti leáldozását. Bár pontosabbat ma sem tudni, a Samuel E. Munoz (Wisconsin Egyetem) vezette kutatócsapat - amely az Amerikai Földrajzi Társaság éves konferenciáján számolt be kutatásuk eredményéről - azt állítja, hogy Cahokia lakóinak egy később végzetesnek bizonyuló árvízzel is meg kellett küzdenie.
A kutatók a Mississipiről jó 1700 éve levált egyik holtág, a Horseshoe kőzetmintáinak vizsgálatából jutottak erre a következtetésre. Bár az árvíz a legnagyobb halom, a 30 méter magas Szerzetesek dombját nem fenyegette, a lakó- és mezőgazdasági területeket minden valószínűség szerint elöntötte. Azt, hogy ez okozta volna Cahokia elnéptelenedését, vagy csak hozzájárult a település hanyatlásához, egy jövőbeni kutatás fogja megválaszolni. A pollenvizsgálatok mindenesetre azt is megmutatták, hogy a gabonatermelés 900 és 1200 között tetőzött Cahokiában, 1350-re azonban megszűnt a termelés.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 18:05
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 16:05
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén 15:05
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank 13:20
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap