Hét rettenthetetlen kalandornő, aki beírta a nevét a történelembe
2017. július 21. 18:32
Bár méltatlanul ritkán hallunk róluk, asszonyok sora vett részt az emberiség grandiózus vállalkozásaiban. Ott voltak a függetlenségükért harcoló dél-amerikai államok seregeiben, az űrrepülés hajnalán és az első nagy régészeti felfedezéseknél is. Sőt, előfordult, hogy egy királyné maga vezette keresztes seregét a Szentföld megsegítésére. Következzen hét rettenthetetlen kalandornő, aki beírta magát a történelembe!
Korábban
A sivatag királynője
Lady Hester Stanhope ifjabb William Pitt brit miniszterelnök unokahúga és házvezetőnője volt. 1810-ben azonban maga mögött hagyta a ködös Brit-szigeteket és bejárta a Földközi-tenger szigeteit és a Közel-Keletet. A Máltán, Görögországban, Egyiptomban és Palesztinában töltött idő alatt teljesen beleszeretett a régió fantasztikus történelmébe és hamarosan új szenvedélyt talált magának: a régészetet.
Stanhope – aki kalandjai során túlélt egy hajótörést is – egy libanono szerzetesektől kapott térkép alapján felfedezte Askelón romvárosát. Rövidesen megszerezte az Oszmán kormány jóváhagyását is és 1815-ben kiterjedt ásatásokba kezdett a páratlan lelőhelyen.
A korabeli szokásoktól eltérően nem kincsvadászként viselkedett, hanem módszeresen tárta fel Askelón romjait, gondosan felmérve a környék földrajzi viszonyait és minden lényeges információt begyűjtve a környéken élő emberektől, így lényegében az első modern értelemben vett régészeti ásatást hajtotta végre Palesztinában.
A „Sivatag királynőjeként” is emlegetett Stanhope utazásait követően Libanonban telepedett le és sokáig aktív kapcsolatban volt a környékbeli sejkekkel és emírekkel. Végül azonban elvesztette szinte minden vagyonát, így idős korában már szenilisen és nagy ínség közepette halt meg 1839-ben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- A pestisjárvány miatt szenteltette magát pappá az opera műfajának megteremtője 20:20
- Új kampánnyal hívja fel a figyelmet a Szintlépés Alapítvány az adó 1%-ának fontosságára 17:40
- 7+1 híres merénylet a történelemből 17:20
- Bányatörvényeket is fordított a Nap és a Föld távolságát elsőként meghatározó Hell Miksa 17:05
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák 14:20
- Színészportrék és workshopok színesítik az nemzetiségi színházak idei fesztiválját 13:20
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang 11:20
- Görkorcsolyás lányok tették sikeressé a világ leghíresebb gyorsétteremláncát 09:50