Mégsem az ősember pusztította ki az afrikai nagytestűek többségét
2018. november 23. 18:53 Múlt-kor
Évmilliókkal ezelőtt Afrika – és más kontinensek is – számos különféle nagytestű emlősnek adtak otthont. Napjainkra mindössze a zsiráf, az orrszarvú, az elefánt, illetve a vízilovak maradtak fenn. A kutatók korábban úgy vélték, hogy a néhai állatfajok kipusztulásának közvetlen oka az volt, hogy az ősemberek megtanultak eszközöket készíteni és vadászni rájuk. Az új vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a folyamat már jóval korábban elkezdődött.
Korábban
Ha manapság nagytestű állatokat akarunk látni, akkor – kevés kivételtől eltekintve – Afrikába kell mennünk. Pedig 50 ezer évvel ezelőtt, szinte még valamennyi kontinens büszkélkedhetett hasonló teremtményekkel. Észak-Amerika és Eurázsia pusztáit gyapjas mamutok rótták, Ausztráliában óriáskenguruk ugráltak, Madagaszkár szigetén pedig akár gorilla méretű lemúrokkal is találkozhattak volna a korabeli emberek.
Az elmúlt 50 ezer év folyamán aztán eme állatfajok szinte kivétel nélkül kihaltak és Afrikában is mindössze a zsiráfok, a rinocéroszok, az elefántok és a vízilovak maradtak fenn. A kutatók sokáig úgy vélték, hogy ez a tömeges kihalás nagyban annak volt köszönhető, hogy az előemberek megtanultak eszközöket használni és készíteni, majd azokkal levadászni a hatalmas termetű élőlényeket.
A Utahi Egyetem kutatócsoportja, Tyler Faith vezetésével a közelmúltban újra vizsgálat alá vonta a kérdést. Elemzésük során egy hét millió éves intervallumban vizsgálták a Kelet-Afrikában előkerült állatmaradványokat és arra a megállapításra jutottak, hogy a nagytestű növényevők kihalása – amely jellemzően egy hosszú folyamat – mintegy 4,6 millió évvel ezelőtt kezdődött meg, tehát jóval korábban, minthogy az első vadászok fenyegetni kezdték volna őket.
A kutatók által felvázolt új modell a klímaváltozást nevezi meg „fő felelősként” a mára legendássá vált állatok kihalásával kapcsolatban. A légkörben található szén-dioxid mennyiségének csökkenése ugyanis a fás területek csökkenését vonta magával. A füves puszták térnyerésével azonban a hatalmas testű növényevők elvesztették természetes élőhelyüket, ami korábban táplálékkal és védelemmel is ellátta őket. A növényevők pusztulása pedig hosszú távon maga után vonta a nagytestű ragadozók – például a kardfogú tigrisek – kihalását is, hiszen számukra éppen a növényevők jelentették a fő táplálékforrást.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Alkoholmérgezés, trágya és akit a nők szó szerint széttéptek: letaglózó halálesetek az ókorból
- Nagy Sándor hadjárata nyitotta meg az utat a hellenizmusnak Indiában
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill tegnap
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők tegnap
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot tegnap
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője tegnap
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác tegnap
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját tegnap
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában tegnap
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf tegnap