Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
2019. december 19. 10:47 Múlt-kor
Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt első titkára, egyben a szigetország miniszterelnöke nemzetközi körútja egyik állomásaként 1972. május 30-án érkezett Budapestre. Néhány napos tartózkodása során a szokásos protokolláris programokon vett részt – többek között vadászni ment Kádár Jánossal, valamint Balatonaligán töltött hosszabb időt. A magas szintű látogatás színfalai, a köszöntő feliratokkal feldíszített épületek, a magyarul és spanyolul skandáló kirendelt tömegek mögött azonban feszültségek húzódtak.
Korábban
Fidel Castro és az 1959-ig gerillaháborút folytató kubai kommunisták 1960-ig ugyanis elítélték a magyarországi forradalom vérbe fojtását, „szovjet becstelenségről és pusztításról” írtak ahelyett, hogy ellenforradalomként hivatkoztak volna az eseményekre.
Mivel az „ellenforradalom” leverése és a közbeszédben való éles elítélése adta Kádár rendszerének alapvető legitimációját, érthető módon a magyar pártfőtitkár nem viszonyult túlzottan szívélyesen az álláspontját csak későbbiekben revideáló Castróhoz (aki az 1968-as prágai tavasz leverését már támogatta).
Gazdasági szempontból a nyugati féltekén elszigetelt Kuba teljességgel rá volt szorulva a szocialista országok támogatására, így érdemben nem is volt igazán miről tárgyalnia a feleknek. Végül azonban megegyeztek a kubai cukorimport növelésében és abban, hogy Magyarország 20 millió dolláros hitelt nyújt Kubának (ebből végül a telefonhálózatot fejlesztették). Kádár mindazonáltal – több más szocialista ország vezetőjével egyetemben – továbbra sem nézte jó szemmel Kuba „különutasságát”.
További hasonló érdekességeket olvashat a XX. századi magyar történelemről a Múlt-kor őszi különszámában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Színészportrék és workshopok színesítik az nemzetiségi színházak idei fesztiválját 13:20
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang 11:20
- Görkorcsolyás lányok tették sikeressé a világ leghíresebb gyorsétteremláncát 09:50
- Közös sírba temették az egykor egymástól elválasztott skolasztikust és tanítványát, Héloïse-t 09:05
- Kizárólag saját tagállamain belül hajtott végre fegyveres akciót a Varsói Szerződés tegnap
- A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után tegnap
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart tegnap
- József Attila egykor betiltott kötete és Apponyi Albert emlékirata is kalapács alá került tegnap