Árpád-kori kolostor, ahol a Szent Pál ereklyét évszázadokig őrizték
2005. február 14. 12:14 Lukácsi Attila
Rendezett romkert, közel a vasútállomáshoz
A rendtagok hitbuzgósága, vallásossága csakhamar messze földön híressé tette a kolostort, a zarándoklatra érkező külföldi vendégek a legnagyobb elragadtatással szóltak róla. Az épületben 3-500 rendtag fért el, emellett 150 vendégnek is helyet tudtak benne biztosítani. A rendtagok egyszerű cellákban laktak, ellenben a királyi-főúri vendégeket a legnagyobb pompával berendezett vendégszobák fogadták, megfelelő szolganéppel. Az 1310-re teljesen felépülő kolostor lett hamarosan a rend központja, itt tartották rendszeresen a pálos rend pünkösdi közgyűlését, a nagykáptalant. Ez egy hatalmas jelentőségű rendezvény volt, spanyol, francia, olasz, és német rendek is kötelesek voltak követeket küldeni ide. 1335-ben Hench János erdőket és szántókat ajándékozott a rendnek a kolostornál (állítólag az adományozó tiszteletére kapta a nevét a János-hegy). A kolostorban később Zsigmond és Mátyás király is gyakran pihent, imádkozott. A királyi és főúri látogatások jelentős támogatásokkal is jártak, Zsigmond király például 300 aranyforintot utalt ki a rendnek a budai polgárok adójából, Mátyás pedig pallosjoggal ruházta fel (így akár halálos ítéletet is hozhattak volna, de nincs róla adat, hogy ez megtörtént). E kolostor szerzetese volt Fráter György is.
A kolostornak korszerű csatornarendszere volt, 1486-ban új kápolna épült mellette, 1488-ban fürdőházat kapott, 1512-ben pedig megépítették szentélyét, sekrestyéjét, és üléstermét. 1486-92 között Kassai István, Mátyás király építőmestere is dolgozott itt. A mohácsi csata előtt a pálosoknak már 100 kolostoruk volt Magyarországon, és számos rendházuk külföldön. De 1526-ban a törökök földig romboltak mindent, elégett a berendezés, összetörték a szobrokat, szétverték az oltárokat. Szent Pál vörösmárvány koporsóját három darabra törték, az ereklyét azonban sikerült Trencsén várába menekíteni.
A romok sorsa később igen kaotikusan alakult, a monostor nem került vissza többé a pálosok tulajdonába. A rendet 1782-ben II. József, majd 1923-as magyarországi újjáalakulása (a köztes időben Lengyelországban működtek) után a II. világháború után a kiépülő kommunista diktatúra számolta fel. A falak 1827-ben még embermagasságig álltak, de a köveket lassan elhordták, a város pedig eladta a romokat Bugát Pál orvosnak, aki elsőként kezdett a megmaradt emlékek feltárásához. Az ásatásokat 1949 után indította be ismét Zolnay László és Gerevich Tibor. Ennek eredményeként ma a templom és a kolostor alapfalai láthatók, egy rendezett romkertben, közel a vasútállomáshoz.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Középkor
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
- Nemcsak prédikált, a pestisben szenvedőket is gyógyította Sziénai Szent Katalin
- A főapátságot felvirágoztató Uros 800 éves pecsétjét is megtekinthetjük
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap