Létrejön a `szocialista állam` Magyarországon
2004. szeptember 13. 12:06
Az 1949. évi XX. törvény többször került módosításra, majd átfogó reformját az 1972. évi I. törvény jelentette. Ez alkotmányba foglalta, hogy ezentúl törvényeknek kell rendelkezniük a tervezésről, az államháztartásról és az állami vállalatokról. Deklarálta a szövetkezeti tulajdon egyenrangúságát, valamint az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségvállalást. (Magyarország ugyanis 1969-ben csatlakozott az ENSZ két alapvető okmányához, a polgári és politikai jogok, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogok okmányához.) Az alkotmány az alapvető állampolgári jogokat minden állampolgár számára formálisan biztosította. Kivételt jelentettek a szólás- és sajtószabadság, valamint a gyülekezési jog. Ezeket csak `a szocializmus és a nép érdekeinek` megfelelve lehetett gyakorolni. Az alkotmány tovább bővítette hatáskörét: az Elnöki Tanács az országgyűlés megkérdezése nélkül rendelhetett el amnesztiát, honvédelmi tanácsot állíthatott fel, és ellenőrizte az alkotmányosságot. `Az állami tulajdon az egész nép vagyona` - értelmezi az állami tulajdont az alkotmány, és miközben a személyi tulajdont elismeri, kimondja, hogy a magánkezdeményezés nem sértheti a `köz érdekeit`. Dolgozni minden munkaképes állampolgárnak kötelessége és joga is, tehát a teljes foglalkoztatottságot alkotmányos jognak tekinti. Továbbra is deklarálja az egypártrendszert és a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető szerepét (`a munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje`). Kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság szocialista állam. Az SZKP XXI. kongresszusa után a magukat sorban szocialista államnak nyilvánító szovjet típusú államok között utolsónak Magyarország deklarálta magát szocialista államnak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része tegnap
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat tegnap