Múzeumban a neander-völgyi ősök

A neandervölgyi ember csontvázainak 1856-os felfedezése után 140 évvel, 1996-ban nyílt múzeum Észak-Rajna-Vesztfáliában, pontosabban Kreis Mettmannban végre a nagyközönség számára is látogathatóvá tette a neandervölgyi barlangot, a 150 ezer évvel ezelőtt élt homo sapiens lakhelyét.

A múzeum berendezői a “honnan jövünk, kik vagyunk, hová megyünk?” kérdések köré rendezték azt a tárlatot, mely az emberi evolúció teljességének bemutatását tűzte ki fő céljaként. A biológiai és kulturális értelemben vett evolúció történetének megjelenítésekor e komplex folyamatok összefonódásainak fő állomásait és módjait mutatják be a nagyérdeműnek.

A múzeum életének első három évében már több mint hatszázezer látogatót regisztráltak, s az állandó kiállítás mellett az időszaki kiállítások is hatalmas tömeget vonzanak. A múzeum épületének tervpályázatára jelentkező 136 jelölt közül választották ki azt a tervezőt, akinek elképzelései leginkább hordozták egy ilyen épülettel szemben elvárható megoldások maximumát.

Az épület a kiállítás evolúcióra építő koncepcióját egy négyemeletnyi spirális építészeti megoldással fejezi ki: a 2740 m²-es épület nagyrészét elfoglaló főépület állandó és időszakos kiállításoknak is helyt ad.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye