Egyiptom: a titkos kamrák feltárulnak

Interjú Záhi Havvásszal

Meséljen a gízai felfedezéséről!

Az utóbbi évek legnagyobb felfedezése volt ez a gizai munkástemető. A sírok az egyiptomi társadalomról alkotott minden eddigi elképzelésünket gyökereiben megváltoztatták. Némelyik sír csonka gúla alakú és vályogtéglából készült, mások pedig négyszögletűek és kőből, mészkőből építették őket. Sokuk még feltárásra vár. Általában piramis alakú sírokat találunk – bár ezek vályogból készültek, nem úgy, mint óriási rokonaik –, melyekhez járda és áldozati asztal is tartozik. A legfantasztikusabb lelet, amit találtam, a nagy piramishoz tartozó sír volt, ahol Kai főpap feküdt. A Khufu fáraó uralkodása idejéből származó sírt gyönyörű falfestmények díszítik, melyek egyedülálló művészi stílusról tanúskodnak. Az egyik kép Kai lányát ábrázolja, amint gyöngéden átkarolja apját. A munkások sírjaiban korábban nem látott megnevezéseket, beosztásokat találtunk, melyek kézművesekről, „műszaki rajzolók”-ról, sírboltépítőkről tanúskodtak. Megtaláltuk például a piramis keleti és a nyugati oldala munkafelügyelőjének, a kötelek felügyelőjének és a kikötő vezetőjének sírját. Ezek a címek sokat elárulnak a piramisépítőkről, arról az összehangolt munkáról, melynek megszervezése kulcsfontosságú volt e hatalmas építmény megalkotásához.

Kik építették a piramisokat?

A munkások temetőjének tanulmányozásakor a röntgenfelvételek, a névelemzések és az emberi maradványok elemzése során kiderült, hogy csakis egyiptomiakról lehet szó. A piramis megépítése Egyiptom egész népének egyetlen, közös feladatává vált: Alsó- és Felső-Egyiptom minden háztartásából érkezett hozzá munkaerő és ellátmány. Biztosak lehetünk benne, hogy nem zsidók építették a piramisokat, nem egy eltűnt civilizáció tagjai és nem is az űrlények, csak néhányat említve a különféle elméletek közül. Egyes tényezők – mint például a települések elhelyezkedése, a pékségek, a hieroglifák a sírokon, az egyedülálló megnevezések – mind segítenek összerakni a kirakósjáték hiányzó darabjait. Nap mint nap többet tudunk meg a hétköznapi emberekről, akik belefogtak ebbe a hatalmas, történelmi vállalkozásba.

Milyen egyéb következtetésekre jutottak a munkások csontvázainak vizsgálata során?

A több mint 600 csontváz, melyet találtunk, rengeteg új információval szolgált. Az orvosok röntgenfelvételek segítségével próbáltak a tények nyomára bukkanni. Megtudtuk, hogy a halálozási kor a munkások esetében igen alacsony, 30-35 év volt, míg a hivatalnokok esetében ez a szám az 50-60-at is elérte. A csontanalízis a nők és férfiak esetében egyaránt kimutatott ízületi gyulladást és a fokozott igénybevétel jeleit a háton. Tehát ez alapján kimondható, hogy ezek az emberek hatalmas súlyokat mozgattak meg életük során.

Ön fedezte föl a valaha megtalált legrégebbi szarkofágot. Ön szerint mi lehet a belsejében?

A szarkofág mészkőből készült és a ragasztóanyag, ami összefogja, teljesen sértetlen. Tehát még soha nem nyitották ki. Remélem, hogy egy múmiát találunk benne. Ha igen, az lesz a valaha talált legöregebb múmia. A sír elhelyezkedése és gazdagsága azt mutatja, hogy a halott fontos pozíciót töltött be.

Hérodotosz görög történész i.e. 450-ben arra a következtetésre jutott, hogy a piramisokat 100 ezer ember építette. Most, a modern kor egyiptológusai azt állítják, hogy kb. 20-30 ezer.

Hérodotosz Egyiptomba érkezve elképesztő történeteket hallhatott korabeli idegenvezetőitől. Én személy szerint úgy gondolom – és a piramis, a temető és a környező területek méretei is erre utalnak –, hogy a munkások száma nagyjából 30 ezer lehetett. A temető maga hatalmas méretű, évszázadokon keresztül tudnánk újabb és újabb területeket feltárni. Úgy gondolom, hogy voltak olyan munkások, akik közvetlenül a királynak dolgoztak és tőle kapták a fizetésüket. Ők faragták ki a piramis építő elemeit, a kőtömböket. Rajtuk kívül voltak még idénymunkások, akik között lehettek behívott munkaszolgálatosok is; az ő feladatuk a hatalmas kövek mozgatása és végső elhelyezése volt, és többnyire váltóműszakban dolgoztak.

Vannak, akik úgy hiszik, hogy Kheopsz fáraó piramisát korábban építették egy elveszett civilizáció tagjai. Milyen tények támasztják alá azt a megállapítást, hogy a gizai piramisok nem lehetnek 5000 évnél idősebbek?

Az öt feltárt helyiségben talált falfeliratok számítanak a legfontosabb felfedezésnek. Ezek a feliratok a munkásokat mint Khufu fáraó barátait említik meg. Az egyik kőtábla mögött találtunk egy feliratot, melyen az állt: „Kheopsz uralkodásának 17. évében.” Ezt bárki írhatta, akár a piramisépítő munkások egyike is.

Egyes egyiptológusok temetkezőhelyként vagy síremlékként emlegetik a piramisokat, különös tekintettel a gizai együttesre. Hogy kapcsolódtak össze ezek az olyan épületekkel, mint a Szfinx vagy a gizai szentélyek?

Az emberek a piramisokra mint önálló épületekre tekintenek, pedig mindegyikük egy összefüggő építészeti egység elemeként kezelendő. Mindegyikhez tartoznak kisebb piramisok, egy palota, egy kikötő, boltok és egy temetkezési szentély, amit egy ösvény kötött össze egy völgyben levő szentéllyel. Ezek így együtt alkotják a temetkezőhelyet, a fáraó-kultusz fizikai megtestesítőjét, ahol a királyt halála után is imádhatják hívei. A Szfinx például Khephrén fáraó piramisához tartozik.

1. Titkok és rejtélyek
2. Interjú Záhi Havvásszal

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2011

• Rákosi Mátyás 60. születésnapja
• Horthy Miklós születésnapjai, 1919-1944
• Kádár kerek évfordulói
• Hitler áprilisai
• Élet a Niitaka-hegyen túl
• Az ártatlanság kora
• Napóleont megmérgezték?
• Kábítószerek a szocializmusban
• Az elhagyott kastély