Az amerikai magyarság 1941-ben
2003. július 29. 18:34 Kosáry Domokos
Csak történeti probléma lesz
Kemény Zsigmond |
Voltak alkalmak, melyek a honvágyat felfokozták: a világháború kitörése, majd a trianoni békekötés. Úgy látszik, a balsors hazahív. A tönkrement és menekültekkel zsúfolt trianoni Magyarországra azonban nagyobb tömegben nem lehetett hazajönni. A nehéz viszonyok közt élő csonkaország maga is még évi többezer magyart bocsátott ki nem annyira az Egyesült Államokba, mint inkább például, Kanadába. Utoljára talán északi Erdély visszatérte lobbantotta fel a hazatérés vágyát sokakban. A "Kelet Felé" képein, a kolozsvári bevonuláson lelkesedett és könnyezett sok kis magyar közösség, templomok és iskolák termébe gyűlve, miután előbb, szokás szerint, majdnem összekülönbözött azon, ki kapja előbb a filmet. Az érzés megvolt, de 1941-ben azután igazán nem lehetett költözködni. Egy ideig majdnem csak Juliánusok juthatnak egyik magyarságtól a másikhoz. A nosztalgia tehát benne él azokban, akik valaha kimentek, időről-időre fájóvá is éled, először nagy erővel, majd egyszer mind halkabban. Sajnos, ezek a hazahívó alkalmak eddig még mind oly időre estek, amikor a hazajövetel technikailag lehetetlen volt. A honvágy nem kerülhetett igazi próbatételre. A dolgok pedig, anyagiak és szellemiek egyaránt, változnak az idővel s közben felnőtt egy új nemzedék is, melyet gyermekévei már nem a Tisza, hanem a Delaware vagy a Hudson partjához fűznek. Aki azt hiszi vagy szeretné hinni, hogy a filmet visszafelé lehet pergetni, s hogy az egykori kivándorló-hajók most visszavándorlókkal telve érkeznek majd be Európa kikötőibe, nemcsak abban téved, hogy a közeljövőben nehéz lenne e célra hajót szerezni.
Aki arról álmodozik, hogy a fiatal arcokkal telt egykori kivándorló-vonatok újra befutnak az országhatáron, önmagát téveszti meg. A fiatal arcok elöregedtek, az ifjú vállak megrokkantak, sok hazavágyó szív örökre elhallgatott. Ez nem azt jelenti, hogy nem lesz, aki hazajön. Még kevésbé azt, hogy ne örüljünk annak, aki jön, s ne igyekezzünk hazaútját valóban lehetővé is tenni. Azt azonban jobb őszintén tudomásul vennünk, hogy az amerikai magyarság túlnyomó többsége már Amerikában, amerikai marad.
E sorok írója, sok tapasztalt kinti magyarral megegyezően, azt a nézetet vallja, hogy: ha a hazatérés technikai lehetősége megnyílnék, és ha mi nagyarányú, valóban jól szervezett hazatelepítési akciót tudnánk létrehozni, nagy gonddal oldva megy anyagi és lélektani kérdéseket - és ha, továbbá, mindez a gyakorlatban is sikerrel indulna s komoly bizalmat keltene azokban akik, joggal, a sötétbe ugrani honvágyból sem akarnak: akkor, csak akkor, haza tudnánk hozni az amerikai magyarságnak mintegy 2-3 százalékát, aligha többet. Szeretné hinni e sorok írója, hogy mindezt meg tudnánk tenni. Szeretné azt is, ha a jövőben majd fejére olvasnák, hogy tévedett, mert jóval több magyar tért haza. Sajnos, nem hiszi, hogy erre sor kerül. Ez a pár százalék egy tömegben nem is olyan kevés. Kerek tizenhatezer visszanyert lélek. Egy jókora Hatvan vagy, ha úgy tetszik, egy új nagy "Kossuthfalva" a magyar parlagon. De mégis csak 2-3 százalék, mégsem hatszázezer.
Azt is látnunk kell, hogy ha ez a pár százalék, a legmagyarabb elem hazatér, a kintmaradtak magukra hagyva annál hamarább olvadnak bele az amerikai élet, sőt az amerikai nacionalizmus áradó folyamába. Az amerikai magyarság borúlátók szerint alig egy pár, kisebb részében valószínűleg több nemzedék múlva, de előreláthatólag előbb vagy utóbb már csak történeti probléma lesz. Hazatelepítés esetén előbb. A kinti magyarságot újabb magyar kivándorló-hullámok erősíthetnék csak meg. Ezt a végső fokon céltalan áldozatot azonban akkor sem engedhetnénk meg magunknak, ha a bevándorlási törvények nem zárták volna el az újvilág kapuit.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- 10 tény Irán múltjáról
- El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
- Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
- A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
- A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
- Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap