Nyolcvan éve halt meg Lenin

Rohanunk a forradalomba

Ekkoriban írott `Mi a teendő?` című művében Lenin kizárta, hogy a szocializmust spontán megteremtheti a munkásság. Nézete szerint erre csak egy élcsapat-párt képes, amelyet a demokratikus centralizmus és az abszolút pártfegyelem jellemez.

Az 1905-ös forradalom idején hazatért Oroszországba, s ekkor találkozott először Sztálinnal.

Az 1905-ös forradalom bukása után újra emigrációba kényszerült. Az OSZDMP 1912-es prágai értekezlete a mensevikeket kizáratta a pártból, amelyben ettől kezdve csak bolsevikok voltak, Lenin vezetésével. Lenin az I. világháború elején elítélte a háborút támogató szocialista pártokat, s kifejtette: a háborút a kapitalizmus hódító törekvései okozták.

A háborúba belefáradt pétervári munkások és katonák akcióival 1917. februárjában győzött a második polgári demokratikus forradalom. A cár megbukott, a munkások és parasztok szovjeteket (tanácsokat) hoztak létre, melyek támogatták az Ideiglenes Kormányt. Lenin rögtön Szentpétervárra hazasietett, s minden hatalmat a szovjeteknek követelt - jóllehet ezekben a testületekben a bolsevikok pont kisebbségben voltak. A párt elfogadta híres "áprilisi téziseit", melyek szerint nem szabad támogatni a kormányt, bolsevik többséget kell teremteni a szovjetekben, meg kell ragadni a hatalmat, békét kell kötni, és földet kell adni a parasztoknak.

A katonák és matrózok november 7-én és 8-án megdöntötték a kormányt, az immár bolsevik többségű szovjetek jóváhagyták a dekrétumokat a békéről s a földről. Lenin a Népbiztosok Tanácsának elnöke lett. A választáson a bolsevikok csak 25 százalékot kaptak, de kormányuk nem mondott le. Az alkotmányozó nemzetgyűlés a szovjet kormányt elutasította, erre Lenin szétzavarta a testületet. "A munkásságnak nem a polgári rendszerben kell többséget szereznie, hanem meg kell döntenie a polgárság uralmát, be kell vezetni a proletárdiktatúrát" - hirdette.

Az antant nem ismerte el a szovjetkormányt, ezért az maga tárgyalt - és kötött békét - a németekkel Breszt-Litovszkban, 1918. márciusában. A bolsevikok kárpótlás nélkül államosították a külföldi tulajdont - közben kitört a polgárháború (1918-1920). A nem orosz népek az önrendelkezés miatt, a parasztság a földosztás érdekében támogatta a vörösöket. A fehéreket megverték, a külföldi intervenciós seregeket visszaszorították, de a gazdasági helyzet katasztrofális volt. Mivel felkelés fenyegetett, 1921-ben bevezették az ún. "új gazdaságpolitikát" (NEP), mely kvázi-piaci feltételeket teremtve lehetővé tette, hogy a parasztok piacra vigyék feleslegüket.

1. Szociáldemokratából bolsevik
2. Rohanunk a forradalomba
3. Sztálin árnyékában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?