Ortodox vétó a román-magyar Gozsdu-tervre

A háborútól a Közalapítványig

A magyar hatóságok a budapesti épületkomplexumot aztán 1952-ben államosították - minden jel arra mutat, hogy kártalanítás nélkül. Ugyanakkor a második világháború végén sok romániai magyar vagyont - ingót és ingatlant - nacionalizálták. Vincze szerint arra lehet következtetni, hogy a román fél nem is igen hozta fel többé a Gozsdu-vagyon kérdését, tudván, hogy a magyar fél szintén kártérítési követelésekkel hozakodhat elő, melyeknek az értéke jóval nagyobb a Magyarországon levő alapítványi vagyonnál. 1953-ban végül a magyar és román fél megegyeznek abban, hogy a másik féllel szembeni jogokat, követeléseket és igényeket `kölcsönösen megszűntnek` nyilvánítják.

Az ügy 1998-ban került újra napirendre: a román külügy úgy érvelt, hogy annak idején nem mondhatott le arról, amivel voltaképpen nem is rendelkezett, lévén, hogy az ingatlanok a Gozsdu Alapítvány tulajdonát képezték, nem pedig a román államét. Ugyanakkor pedig a nagyszebeni ortodox érsekség létrehozta a Gozsdu Alapítvány jogutódját, mely visszaköveteli az alapítványi vagyont. Csakhogy ez nem egyszerű: a Gozsdu-udvart 1999-ben egy magánbefektetőnek eladták, és a magyarországi ingatlan-visszaigénylési jogszabályok nem adnak okot reményre.

Ilyen lesz

Ebből a jogi és diplomáciai útvesztőből jelenthet előrelépést a román-magyar Gozsdu Közalapítvány ötlete - igaz, ennek a nevén és célkitűzésein kívül nem sok köze lenne ahhoz az alapítványhoz, amit Gozsdu Manó alapított. A két kormány 200-200 ezer euróval száll be az alaptőkébe, és ugyanennyivel finanszíroznának különféle projekteket - az alapítvány célja csereprogramok, kiállítások, szemináriumok szervezése, illetve Emanuil Gojdu emlékének ápolása. A megállapodás szerint a közalapítvány székhelye az időközben felújított Gozsdu-udvarban lenne.

Jelenleg az a legfontosabb és az ortodox egyház által a leginkább nehezményezett változás, hogy bár a végrendelet még nekik kedvezett, mostantól semmi beleszólásuk nem lenne az alapítvány működésébe.

Sipos Zoltán - Terra Recognita Alapítvány

1. Kulturális alapítvány román fiataloknak
2. A háborútól a Közalapítványig

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
• Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
• Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
• Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
• Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát
• 2700 éves asszír istenszobor került elő az iraki sivatagból
• Római kori temető maradványaira bukkantak a Gázai övezetben
• Másfél millió élet egy döntetlenért: az iraki–iráni háború
• Rövid életű diplomáciai közeledést hozott Izrael és Egyiptom között Camp David