Csehszlovákiai magyarság 56-ban
2006. október 20. 12:30
A csehszlovákiai magyarság körében az 1956-os magyarországi események jóval halkabb visszhangot váltottak ki, mint a környező országok kisebbségi magyarságában.
Korábban
Szolidaritást vállaltak
Pozsonyi életkép, 1956 |
A magyar és szlovák történészek, kutatók előadásaiból kiderült, hogy a szomszédos államokban élő magyarok közül a csehszlovákiai magyarságot érintették legkevésbé az 1956-os forradalom eseményei. Simon Attila szerint erre magyarázat lehet Csehszlovákia korabeli helyzete.
Szlovákiát a környező országokkal ellentétben magasabb életszínvonal jellemezte, nem volt Magyarországhoz hasonló méreteket öltő szovjetellenesség. Sztálin halálát követően ugyanis nem játszódott le a szomszédos államokhoz (Lengyelországhoz és Magyarországhoz) képest a desztalinizációs folyamat, ennek egyik legjobb példája, hogy 1955-ben Prágában szobrot emeltek a generalisszimusznak. A szlovákiai magyarok távolságtartása pedig a II. világháborút követő kitelepítések, lakosságcsere és Benes-dekrétumok közelségével is magyarázható: az 1945-48 követő időszakot követően szinte teljesen értelmiségi vezetőréteg nélkül maradt a magyarság.
A történész a csehszlovák belügyminisztérium jelentéseit tanulmányozva arra jutott, hogy 1956 októberében a dél-szlovákiai magyarok lakta településeken alig végzett valaki munkát, mindenki a Magyar Rádió vagy a Szabad Európa Rádió adását hallgatta. Azt remélték, hogy a magyarországi események az ő életüket is pozitívan befolyásolják. "Gömörország" egyik városának Safarikovonak lakosai például azt remélték, hogy lakóhelyük a magyar események hatására visszakapja eredeti nevét, Tornalját. A pozsonyi magyar - Duna utcai - gimnázium diákjai szolidaritást vállalva a budapesti eseményekkel, fekete szalagot tűztek a kabátjukra. Számos magyarlakta településen pedig a kocsmákban a himnusz eléneklésével vállaltak közösséget a forradalmárokkal azokban az őszi napokban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap