Trianonról vitáztak a magyar és a szlovák történészek
2007. február 20. 11:00
Korábban
Viták az eltérő múltszemléletről
A szlovák történész itt tulajdonképpen arra a tényleg megfigyelhető jelenségre célzott, hogy a soknemzetiségű Magyarország a magyar köztudatban még napjainkban is sokszor a magyar nemzet országaként van jelen, és a népesség durván felét (sőt, korábban még annál is nagyobb részét) kitevő egyéb nemzetek ebből a képből mintegy kiszorulnak. A (jórészt) nemzetiségi területek leválását-leszakítását így a magyarok a `magyar` állam megcsonkításaként, aránytalanul nagy traumaként élik meg, figyelmen kívül hagyva a többi nemzet önrendelkezési igényét.
A Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet |
A Trianon utáni állapot értékelésében sem alakult ki összhang. Romsics a vesztes államokról mint homogén nemzetállamokról írt - és beszélt - ezt azonban kollégái megkérdőjelezték. Jóllehet a homogén nemzetállam kifejezés csakugyan nem állja meg a helyét, hiszen még a trianoni Magyarország lakosságának is körülbelül 10%-át kisebbségek alkották, ám a közel 7%-nyi, az ország területén szétszórt vagy kisebb-nagyobb tömbökben élő német kisebbség, továbbá a közel 2%-nyi szlovákság mégsem említhető egy lapon a Csehszlovákiához került németekkel és magyarokkal (valamint a Jugoszláviához és Romániához került magyarokkal), sem számuk, sem pedig nemzeti identitásuk és igényeik tekintetében.
Az érzékeny és nemritkán még ma is feszültségeket kiváltó téma ellenére a vita barátságos hangulatban zajlott, igaz, a színvonal néha igencsak hullámzó volt, és Romsics Ignác felvetéseire gyakran kissé ködös, relativizáló válaszok érkeztek. A szakmai vitát néhány hozzászólás és kérdés követte a hallgatóság soraiból, közöttük néhány vádló hangvételű, a szlovákság történelmi sérelmeit és különféle mítoszokat felelevenítő monológ is. Érdekes, hogy ilyen észrevételekkel - természetesen ellenkező előjellel - gyakran találkozni hasonló magyarországi rendezvényeken is.
A beszélgetés mindazonáltal nagyon tanulságos volt - rámutatott azokra a nehézségekre, amelyek a nyelvi akadályok mellett továbbra is gátolják a két nemzet közti kommunikációt. Az eltérő múltszemléletnek és szívósan továbbélő tév- és rögeszméknek köszönhetően még egy szakszerű és konstruktív párbeszéd során is rendkívül nehéz megtalálni a közös nyelvet, de az ilyen jellegű találkozók, valamint egymás szakirodalmának megismerése talán mégis egy-egy lépéssel közelebb visz hozzá.
Zahorán Csaba - Terra Recognita Alapítvány
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill tegnap
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők tegnap
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot tegnap
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője tegnap
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác tegnap
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját tegnap
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában tegnap
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf tegnap