A nők halála és a muszlim halotti kultusz
2007. december 2. 17:50
Divat lett a szent városokban temetkezni
Amíg a halottat fürdették, a temetési menet a fürdő közelében várakozott, s amikor a holttest visszakerült a ládába vagy gyaloghintóba, az emberek a temető felé vették útjukat. Az előre megásott gödör 1,63 méter mély ami, és kelet felé irányult, hogy az elhunyt arca Mekka felé nézzen. A testet a földre fektették, s a halott feje alá egy agyagtéglát helyeztek. A test köré téglákat raktak, úgy,hogy azok boltívet formáljanak. Egy gödörbe csak egy holttestet lehetett temetni. Járvány idején azonban előfordult, hogy több halottat helyeztek örök nyugalomba ugyanazon helyre. A különneműeket tilos volt egy sírgödörbe rakni. De ha mégis más megoldás nem létezett, téglából válaszfalat kellett emelni kettejük közé.
Egy kisebb kő vagy tégla jelezte a test pontos helyét. Erre írták rá az elhunyt nevét, életkorát, rangját és a halál beálltának időpontját. A síremlékre a sahádát, az iszlám hitvallását is rávésték. A 10. századtól a sírok fölé mauzóleumokat emeltek. Ettől a századtól kezdve vált jellemzővé, hogy egyes nagy tekintélyű személyiségek gyászuk jeléül elpusztítottak valamilyen számukra fontos tárgyat. Ez történt például Zirak eunuch halálakor, amikor is Kadi kalifa annyira letargiás állapotba került, hogy a Tigris folyóba hajíttatott 400 hordó óbort.
A gyászviselet országonként más és más formát öltött. Kelet-Iránban, Andalúziában és Marokkóban a fehér, Nyugat-Iránban, és a Közel-Keleten kizárólag sötétkék vagy fekete gyászruhát viseltek.
A temetési szertartást mindig lakoma követte. Ezen a napon szélesre kellett tárni a ház kapuit, mint a lakodalmak esetén. A fogadóteremben a vendégek a Korán példányait tanulmányozták. A temetés utáni 7. napon és 40 nap elteltével újabb lakomát rendeztek. Ezeken a napokon a szegényeknek is felszolgálták az ételt, hogy az elhunyt lelke békében nyugodjon. Erre több alkalommal sor kerülhetett évente, havonta vagy akár hetente.
Az év utolsó nagy ünnepén az Ejd-al-Kabir-on pénzt, édességet, datolyát vagy ruhát osztottak szét a mecsetek kapuiban. Ezt az ünnepet mindig a holtaknak szentelték. A gyászolók minden csütörtökön hangosan elmondták halottaikért a Korán egy fejezetét. Erre azért volt szükség, mert `a néphit úgy tartotta, hogy az elhunyt lelke visszatér a házba az elmaradt imákért és adományokért.` Az elhunytakat főként csütörtökönként látogatták meg, ekkor az asszonyok és gyermekeik zsúfolásig megtöltötték a temetőket. A sírhantra nem ültettek virágokat, de a földjét mindig megöntözték. A temetők a társadalmi élet fontos színtereivé váltak, hiszen az arab nők itt gyakorta találkoztak barátaikkal és rokonaikkal, s hosszadalmas beszélgetésbe elegyedtek egymással.
A 7. és 10. század között mindenkit saját szülőföldjén temettek el, ám a 10. századtól kezdve elterjedt az a szokás, hogy szentek mellé helyezték az elhunyt testet vagy haláluk után kérésükre valamilyen szent városba vitték őket. A síiták Iránból a mezopotámiai szent mauzóleumhoz, a szunniták Medinába, Damaszkuszba vagy Bagdadba szállították halottaikat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap