Fényképekkel jubilál a berlini blokád
2008. június 23. 13:24
A negyvenes évek második felének immár történelmi blokádja költözött vissza a német fővárosba, de immár csak a Német Történeti Múzeumba.
Korábban
Ami Berlinnel történik, az egész Európával történik
`Nézze, én kész vagyok megpróbálni a légihidat. Nem tudom garantálni, hogy működni fog, és biztos vagyok benne, hogy még a legjobb esetben is fázni fognak az emberek és éhesek lesznek. És ha a berliniek nem tartanak ki, elbukik az egész` - mondta az amerikai Clay tábornok Ernst Reuter polgármesternek. A berliniek azonban kitartottak, és átvészelték a hatvan éve, 1948. június 24-én kezdődött szovjet blokádot.
A hidegháború hajnalán a korábbi világháborús szövetségesek szembenállása egyre nyilvánvalóbbá vált. A viták súlyosbodásával a Németország szovjet zónájában fekvő Berlin helyzete is ingataggá vált, hisz Molotov szovjet külügyminiszter szavai szerint: `Ami Berlinnel történik, az Németországgal történik. Ami pedig Németországgal történik, az egész Európával történik`.
A feladat szinte lehetetlennek tűnt: az Indokínában lekötött franciák veszett ügynek látták Berlint, a csapatkivonások miatt kevés volt az amerikai katona, még kevesebb repülőgéppel. A britek valamelyest jobban álltak, de a két hadsereg kapacitása együttesen is csak napi 700 tonna élelem és szén szállítására volt elég, míg a berliniek szűkös napi szükséglete 5000 tonnára rúgott.
A szovjetek, akik kezdetben megmosolyogták a légihidat, idővel zavarni kezdték a gépek rádióadásait, vagy éppen mellettük repülve a levegőbe lőttek. Bevetették a propagandafegyvert is, az ellátás garantálására hivatkozva próbálták rávenni a berlinieket, hogy költözzenek át a város keleti részére, végül a városházát elfoglalva próbálták megakadályozni Ernst Reuter újraválasztását. Időközben a franciák is bekapcsolódtak, s 90 nap alatt repülőteret építettek a Tegel-tó partján.
A légihíd a telet is átvészelte, noha akadt nap, amikor csak egy gép tudott leszállni. 1949 húsvétján az amerikaiak erődemonstrációt rendeztek: 24 óra alatt 1383 felszállással 13 ezer tonna szenet szállítottak a városba. A "húsvéti parádé" megtörte a szovjeteket, így 1949. május 12-én feloldották a blokádot, de a légihíd még szeptemberig fennmaradt. Légi úton 2,3 millió tonna szállítmány jutott el Berlinbe 278 228 felszállás során. A hadműveletnek áldozatai is voltak, 31 amerikai és 39 brit katona vesztette életét, 17 amerikai és 8 brit gép zuhant le.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- A pestisjárvány miatt szenteltette magát pappá az opera műfajának megteremtője tegnap
- Új kampánnyal hívja fel a figyelmet a Szintlépés Alapítvány az adó 1%-ának fontosságára tegnap
- 7+1 híres merénylet a történelemből tegnap
- Bányatörvényeket is fordított a Nap és a Föld távolságát elsőként meghatározó Hell Miksa tegnap
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák tegnap
- Színészportrék és workshopok színesítik az nemzetiségi színházak idei fesztiválját tegnap
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang tegnap
- Görkorcsolyás lányok tették sikeressé a világ leghíresebb gyorsétteremláncát tegnap