Besúgók figyelték az olimpikonokat
2008. augusztus 5. 17:08
Korábban
Ötkarikás kémek és jelentők
Igencsak érdekes az akkori történésekkel kapcsolatban jelzett, ám alig öt évvel később, 1961. március 13-i dátummal elátott jelentés, amelyből megtudhatjuk, hogy `Szepesi György 1956 novemberében Melbourne-ből jelentkezett a Rádiónál, hogy az olimpiáról tudóstásokat kiván adni. Erre Gács elvtárs visszart neki egy levelet, melyben közölte, hogy a Magyar Rádió nem vállal Szepesivel semmilyen közösséget, s ne küldjön semmit`.
Az ügynöki jelentések alapján az 1964-es tokiói olimpiáról van a legátfogóbb képünk, mert ez az egyetlen év, amikor összefoglaló jelentés is fennmaradt a nemzetközi sportrendezvényről. Tudomásuk szerint ekkor a 274 fős olimpiai küldöttségből különböző szinten 42-en voltak érintettek az ügynöki munkában. Ekkor már világosan kimutatható a titkosszolgálat célja: minden sportágban legyen legalább egy ügynök.
Sportdiplomáciai érdekesség még, hogy a magyar vízilabda-válogatott 1964-es tokiói aranyérmét egyebek mellett annak köszönhette, hogy a jugoszláv-magyar mérkőzésen a játékvezető, akinek a felesége magyar volt, "felhozta"a magyar csapatot 3:0-ról 3:3-ra, ami elegendő volt a végső győzelemhez. Kétes dicsőség, hogy a magyarok az olasz pólóválogatottat 1.500 dollárral megvesztegették, hogy számukra kedvező eredményt játsszanak a jugoszlávokkal.
Az 1968-as mexikóvárosi utazás előtt közvetlen nyomást is kifejtettek az Állambiztonságiak: az olimpiai focicsapatból záratták ki Szucsányi Andrást, nehogy disszidálhasson, ám Varga Zoltánnak, a csapat másik tagjának ennek ellenére sikerült megszöknie. Az 1972-es müncheni olimpiával kapcsolatos jelentések az arabokkal kapcsolatos ellenszenvről tanúskodnak, és egyesek "provokációnak" tartották az izraeli sportolók elleni merényletet. 1976-ban szinte alig tapasztalunk állambiztonsági tevékenységet, míg a moszkvai olimpiával kapcsolatban már megszaporodtak a beszámolók.
1988-ra igyekeztek elfelejteni Los Angelest, és a szöuli játékok bojkott-mentes versengést ígértek. A III. Főcsoportfőnökség már 1986-tól foglalkozott a játékokkal, és ezekből kiderül, hogy Észak-Korea sokáig foglalkozott egy ellenolimpia, vagy a déli versengés bojkottjának gondolatával. Bár voltak, akik csonka olimpiától tartottak, végül Észak-Korea mellett csak Kuba maradt távol a vetélkedőtől. A kötetet egy igencsak érdekes fotó zárja, amelyen az a dosszié látható, amelyet az Állambiztonság a barcelonai játékokkal kapcsolatban nyitott, ám a szervezet megszűnésével, illetve átalakulásával azt már nem töltötték meg tartalommal.
Az ügynökjelentések a szerkesztők szerint is igencsak vegyesek, hiszen hivatalos feljegyzések, kihallgatási jegyzőkönyvek, tájékoztatók, összefoglalók szerepelnek egymás mellett, amelyek a magyar politikai rendőrségnek az egyes olimpiákkal kapcsolatosan végzett tevékenységét dokumentálják - Melbourne-től Szöulig. Emellett egyenetlennek is nevezhetnénk, hiszen az 1948-as olimpiáról nem születtek hasonló jelentések, és a téli olimpiákat illetve paralimpiai játékokat sem figyelték. Kicsit paradox, hogy a legtöbb dokumentum pedig pont arról az 1984-es olimpiáról született, amelyen Magyarország részt sem vett.
Az iratok nem az olimpiákról vagy a sportolói tevékenységekről szólnak, hanem az állambiztonság ezzel kapcsolatos munkájáról. Éppen ezért találunk közöttük szándékosan ködösített, eltorzított vagy meghamisított feljegyzéseket is, amelyek korrigálását vagy javítását a szerkesztők nem érezték feladatuknak, ahogyan a már ismert, vagy még ismeretlen ügynöknevek feloldását sem. Ez utóbbira egyrészt a törvényi környezet nem ad lehetőséget, másrészt a könyv egységes volta mellett nem szerették volna, ha a munka csak attól válna érdekessé, hogy abból az esetlegesen ma is aktív sportolók-sportvezetők közti ügynököket keresgéljék. Találkozunk persze ismerős nevekkel, így Nemere jelentéseivel.
Állambiztonság és olimpia 1956-1988. Szerk.: Krahulcsán Zsolt, Müller Rolf, Takács Tibor. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára-L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2008. 163 o. 2000 Ft
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 20:20
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 18:05
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05