Az együttélés évszázadai
2008. szeptember 15. 14:51 Kollai István
A magyarság és a „natio Hungarica” szlovák és magyar interpretációban
Mind a magyar, mind a szlovák történelemkönyvek hangsúlyozzák, hogy a magyar társadalomnak 1848-ig rendi jellege volt; viszont különböző hangsúllyal kerül elő az, hogy ebből kifolyólag államalkotó magyar nemzetről a szó modern értelmében csak korlátozottan beszélhetünk.
A szlovák értelmezés mindenesetre, mint láttuk, ezt az álláspontot alapvetően sugallja már a választott fogalomkészlettel is, azaz hogy az elnevezésben is különbséget tesz a nyelvtől független, premodern, rendi-territoriális nemzettudatot magában hordozó „Hungarus” és a modern magyar nemzet között; ilyen erős, terminológiai szintű különbségtétel a magyar narratívában nincs. Mindez alapvetően meghatározza a szlovák és magyar tanuló korszakról alkotott képét. Míg a szlovák olvasó egy elvont Hungarus fogalommal találkozik, addig a magyar olvasó fejében a történelmi Felső-Magyarország városait és térségeit nem lakossága teszi élővé, hanem az, hogy városai mint (magyar) politikatörténeti események színhelyei kerülnek elő.
A szlovák értelmiség a „natio Hungarica” egyenrangú tagjának érezte magát továbbra is, szögezi le a szlovák narratíva. A nemzettéválás kezdetekor viszont „a Hungarus patriotizmus [uhorské vlastenectvo] a magyar etnikummal kezdett összekapcsolódni, és a magyarok kezdték magukat a történelmi magyar államiság [štátnosti v Uhorsku] egyetlen hordozójának tekinteni”. A könyv ezzel a mondattal foglalja össze azt, hogya számolódott fel a „Hungarus” kategória, és lett belőle mai értelemben vett magyar.
Mindehhez még két fontos megjegyzést kell tenni. Egyrészt, a szlovák tankönyvi interpretációban a magyarok általi „ezeréves elnyomás” teóriája nem kerül elő. Viszont általában a magyar etnikumról és a magyar kulturális eredményekről nem esik szó, pedig a fenti történelemfelfogás alapján – miszerint Szlovákia története egy territórium története – az azon a területen élő magyarok legalább „regionális története” is helyet kellene hogy kapjon.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 19:05
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 15:05
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap