Az evolúciós elmélet évszázadai

Galápagos-szigetek: a fajok Darwint megihlető laboratóriuma

A Galápagos-szigetek Charles Darwin számára ugyanazt azt jelentették, mint a fáról lehulló alma Isaac Newton számára a nehézkedés elvének felismeréséhez: az ecuadori szigetcsoporton a természettudós az élőlények egyedülálló laboratóriumára bukkant, és ez ihlette elméletét a fajok fejlődéséről.

Charles Darwin (1809-1882), akinek bicentenáriumát világszerte február 12-én ünneplik, 1835-ben tartózkodott az ecuadori partoktól mintegy 1000 kilométerre nyugatra található szigetcsoporton. A HMS Beagle nevű hajó 1831 és 1836 között vitte expedícióra Ausztráliából Dél-Amerikába, a tudós 26 éves volt galápagosi megfigyelései idején. A fiatal Darwin úti tapasztalatai döntő szerepet játszottak, amikor 20 évvel később megírta főművét, A fajok eredetét.



"Ha bizonyítani lehet, hogy Newton az almák lehullásának megfigyeléséből ismerte fel a nehézkedés természetét, azt is mondhatjuk, hogy az elvarázsolt szigetek döntő szerepet játszottak Darwin evolúciós elméletének kidolgozásában" - mondta az AFP-nek Carlos Valle, a quitói Szent Ferenc Egyetem biológiai tanszékének vezetője, a galápagosi állatvilág ismert szakértője. A természettudósnak a szigeteken "a legjobb bizonyítékok álltak a rendelkezésére" a fajok természetes kiválasztódásának és reprodukciójának igazolására. Így állapíthatta meg: a fajok azért alkalmazkodnak a környezetükhöz, hogy fennmaradhassanak.

A 13 nagyobb és 17 kisebb szigetből álló szigetcsoport lehetővé tette Darwin számára annak megfigyelését, hogy "noha a környezeti feltételek nem sokat változtak az egyes szigeteken a többiekhez képeset, az eltérések elegendőek voltak ahhoz, hogy befolyásolják az azonos madárfajhoz tartozó madarak csőrének nagyságát, méghozzá úgy, hogy az egyes szigeteken a helyben található magvak fogyasztására a legalkalmasabb legyen" - magyarázza Valle. Darwin megállapította, hogy "egy viszonylag kis területen ugyanannak a madárfajnak 14 típusa él, és a különbségek összefüggnek azzal a környezettel, amelyben nevelkednek".

"A tudós sokfelé megfordult a világon, de Galápagoson egyedülálló helyzetre bukkant: valamennyi sziget madarai azonosnak tűntek, ám ő felfedezte, hogy ennek ellenére különböztek egymástól attól függően, hogy melyik szigetről származtak" - erősítette meg Matthias Wolff, a galápagosi Charles Darwin Alapítvány igazgatója is. Noha az ecuadori szigetcsoport nem képezte a fajok eredetéről szóló munkájának fő témáját, Darwin számára galápagosi tartózkodása nagyon fontos volt, ha nem éppenséggel a kulcsot jelentette számára az evolúció felismeréséhez - fűzte hozzá.

A szigetcsoportot az UNESCO, az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete 1978-ban a világörökség részévé nyilvánította, 2007-ben pedig "veszélyben lévő világörökség" minősítéssel egészítette ki ezt, mert a tömegturizmus a szigetek különleges élővilágának eltűnéséhez vezethet. Csaknem két évszázad telt el, de Charles Darwin megállapításai továbbra is érvényesek, a modern tudomány csak finomította őket, például olyan kiegészítő magyarázatokkal, mint a genetikai sodródás, amely Carlos Valle megfogalmazása szerint "a véletlen figyelembevétele az evolúciós elméletben."

1. A fajok eredete nyomában
2. Galápagos-szigetek: a fajok Darwint megihlető laboratóriuma
3. Darwin máig az evoluciókutatás legnagyobb alakja

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2014

• Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
• Rembrandt, a titokzatos
• Híres történelmi csókok
• Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
• A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
• A Horthy-Hitler-találkozók históriája
• Meghökkentő múltbéli fogások
• A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
• Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének