Szkíta kincsek Budapesten

Kurgánok, városok, kézművesek

A szkíta arisztokrácia fényűzően gondoskodott elhunytjai túlvilági életéről. Sírjaik helyét a sokszor még ma is 20 méter magasságot elérő óriási földhalmok jelzik az ukrajnai, dél-orosz sztyeppéken és a Kubán-vidéken. Ezek rejtik a mérhetetlen mennyiségű, nemesfémből készült műkincset, a nagy hatalmú előkelők mellett itt alussza örök álmát a leölt szolgák és ágyasok sokasága, a felszerszámozott harci mének tucatjai, százai. Az Ulszkij aul mellett feltárt kurgánban például négyszáznál is több ló csontvázát találták meg a régészek. Sajnos ezek a messziről szembetűnő sírhalmok természetesen nem kerülték el a lakosság figyelmét sem: szinte minden szkíta kurgán a rablóknak esett áldozatul.



A szkíták halotti szokásairól Hérodotosz is hírt adott, értesüléseit régészeti leletek támasztják alá. Az előkelők, főként a „királyok” temetési szertartása hatalmas tömegeket megmozgató gyászünnep volt. E színes szertartások némelyikének maradtak régészeti nyomai, például a halotti torok és emlékünnepek maradványai meg maguk a monumentális sírépítmények. A kutatás sokáig csak a gazdag halomsírokkal foglalkozott, jóllehet a szkíta közemberek – pásztorok, földművelők, egyszerű harcosok – temetkezései is figyelmet érdemelnek. Ezek sok esetben a földpiramisok szegényes, kicsinyített másai.



A régészeti feltárások kevés esetben érintették a szkíták erődített településeit. A városokat földsáncokkal és árkokkal vették körül. Közülük a Dnyeper tölcsértorkolatának partján, Kamenka falu mellett lévő, ún. Kemenszkoje gorodiscse a legnagyobb, területe nagyjából 12 négyzetkilométer. A települést kettős földsánc és árok övezi. Délnyugati sarkában egy 30 hektárnyi, külön megerősített földvár különül el, amely minden bizonnyal a település fölött uralmat gyakorló főembernek, fegyveres kíséretének és szolgáinak volt lakóhelye.



Az i.e. 5. század végén létesült település régészeti feltárása alapvetően megváltoztatta a szkíták gazdálkodásáról és társadalmáról kialakított képet. Kiderült ugyanis, hogy a nomád szkíták közül sokan megtelepült földművelő gazdálkodást folytattak vagy kézműiparral foglalkoztak. Erről tanúskodnak a feltárt kovács- és ötvösműhelyek, edényégető fazekaskemencék meg a lakóházak is. A kutatók jelentős részének feltételezése szerint itt lehetett a szkíták fővárosa, mivel közel feküdt a görög Olbia, és a Dnyeper torkolatából indulhattak az árucikkekkel megrakott hajók Görögország felé.



Az Altáj-hegységben zömmel az i.e. 4. századra keltezték a régészek azokat a kurgánokat, amelyeket a fagypont körüli hőmérséklet jó állapotban megőrzött, igaz, hogy a magasan fekvő téli szállásokon a kövekből és földből rakott, gazdag temetkezéseket rejtő halomsírokat még ugyancsak kirabolták. A fosztogatók azonban némi jót is cselekedtek: a nyitva hagyott rablójáratokon át a tavaszi olvadáskor a fából készült sírkamrákba befolyt hólé, amely a következő télen megfagyott. A következő nyáron a hűvös hegyi levegőben meg nem olvadó jégréteg konzerválta a sírkamrákban maradt mumifikált testeket és minden szerves anyagot.

A régészek 1929 és 1953 között az altáji Pazirikban és környékén feltárták e temetkezéseket nagyon ritka dolgokra – épségben maradt emberi és állati tetemekre, nemezszőnyegekre, fafaragványokra – bukkantak. Az 1990-es években hasonlóan megőrződött sírkamrákat tártak fel az Altáj-hegység Ukok fennsíkján és a kazahsztáni Berelben. A közép-ázsiai szakák területén emelték ki az Isszik kurgán halottját, akit pompázatos aranydíszekkel ékes ruhájával helyeztek végső nyugalomra. 1986-ban a Dél-Urál vidéki sztyeppéken élő szauromaták (vagy szarmaták) földjén fejedelmi gazdagságú halomsírra bukkantak az ufai régészek. Az Orenbug közelében lévő Filippovka falunál lévő, már rég kirabolt kurgánban 26 darab félméternyi magas, fából faragott, aranylemezzel borított szarvas-szobrokra leltek. Néhány éve, 2006-ban, innen nem messze újabb gazdag sírhalmot tártak fel a moszkvai régészek, ahonnan remekművű aranytárgyak egész sora látott napvilágot.

1. A sztyeppe ősi nomádjai
2. Kurgánok, városok, kézművesek
3. Szkíta leletek a Kárpát-medencében
4. Szkíták-hunok-magyarok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban

Szkíták Budapesten

A szkíták mindig benne voltak a magyar történelmi gondolkodásban, tanították, tanulmányozták, ott élt a régész és történész szakmán túl a közérdeklődésben - jelentette ki Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Szkíta aranykincsek című kiállítás megnyitó ünnepségén a Magyar Nemzeti Múzeumban. A csaknem egy évtizedes háttérmunkával megvalósult tárlaton 800 m²-en több mint 1300 műtárgyat mutatnak be Németország, Kazahsztán, Oroszország, Románia, Ukrajna múzeumaiból és a Magyar Nemzeti Múzeum saját gyűjteményéből. Az utóbbi gyűjteményéből a közönség egyebek mellett nyílhegyeket, karkötőket, arany gyöngyöket, rozetta alakú ruhadíszeket, diadémokat, valamint fekvő szarvas alakú pajzsdíszt láthat. Az intézményben utoljára 1990-ben volt hasonló kiállítás, azóta nagyon sok új lelet került elő. A tárlaton szereplő lófejes csészét és a veretes arany tegezt is most először lehet megtekinteni. A kiállítást ismeretterjesztő előadássorozat, családi-, gyermek- és ifjúsági programok, tárlatvezetések, különleges, egyedi programok kísérik nyitvatartási időn túl is.

A kiállítás oldala