A dákoromán mítoszok nyomában
2009. május 4. 10:47 Papp Lívia
A román történelmet és köztudatot nagyban befolyásolják két kérdéskör, az eredet és a kontinuitás történetei. Ezeket a kérdéseket elemezte Lucian Boia román történészprofesszor is, akinek nemzeti mítoszokat vizsgáló könyvei alapján juthatunk arra a következtetésre, hogy noha a szakma szintjén megváltozott a történelemről szóló közbeszéd, a tömegkultúra a mai napig változatlanul a romantikus mítoszokat közvetíti.
Korábban
Nacionalista mítoszok a kommunista közbeszédben
Lucian Boia román nyelven először 1997-ben megjelent "Történelem és mítosz a román köztudatban" című könyvének alaptézise, hogy nem létezik sem "objektív" történeti tény, sem objektív történetírás, csak imaginárius konstrukció. "A történelem nem realitás, hanem reprezentáció." Boia definíciója szerint történész az, "aki a történelemről beszél (…) összefüggések és jelentéshordozó dolgok lankadatlan termelője. Egyfajta 'fikciót' teremt 'igazi, valóságos' anyagból."
Boia szerint eközben a valójában megtörtént objektív múlttal és a múlt rekonstruálásával, azaz a múltról folyó diskurzussal egyaránt találkozunk. A történész szerint sokszor még szakmabeliek is összekeverik a két fogalmat, ám a történelemnek e kétféle jelentése távolról sem azonos. "Az első fokozatosan elmosódik a történések folyamán, a másiknak pedig nincs rá módja, hogy 'feltámassza' azt a maga teljességében. Amit általában történelemnek mondunk, az nem más, mint történelemről szóló diskurzusunk, a múltról alkotott, elkerülhetetlenül hiányos, leegyszerűsített és torz kép, olyan múlt-kép, amelyet a jelen szüntelenül, újra és újra megalkot magának."
Boia gondolatmenetében mindezt a román történelemképre is kiterjeszti, így megtudhatjuk, hogy a kommunista történelemkép a kezdeti bizonytalankodás után lényegében a 19. században kikristályosodott nemzeti mitológiát vette át; könyvében minden eddiginél érthetőbben mutatta be a nemzeti romantika és a nemzeti kommunizmus kapcsolatát. Ebben az értelemben 1989 sem jelentett valódi töréspontot, a nemzeti-kommunista kánon kontinuitása lényegében töretlen volt, hiszen mind a közoktatás, mind a politikai-kulturális közbeszéd érintetlenül hagyta azokat az alapító mítoszokat, melyeket még a forradalmi romantika teremtett meg.
Traianus oszlopának mása a bukaresti Történeti Múzeumban
A 19. és 20. század román történelemkonstrukcióinak áttekintése során a történész ezért arra a jelenségre koncentrál, hogy miképp fonódik össze a politikai legitimáció igénye a történeti diskurzussal, illetve hogy miként emelkedik ki a politikai modernitásra jellemző, a kontinuitást hangsúlyozó eszmerendszer. Boia úgy véli: a mítoszokat ugyan nem tudjuk kikapcsolni életünkből, de mindenképpen szükség van valamiféle "domesztikációjukra", vagyis a mitológiai struktúrák működési mechanizmusának és aktualizálási folyamatának feltárására. Mindez természetesen nem jelenti a nemzeti szimbólumok feladását.
A mitológia működésének és szerepének feltárását két szempontból is fontosnak tartja. Egyrészt, mert véleménye szerint Romániában a mai napig él a történelem objektivitásának illúziója, másrészt pedig mivel szükségesnek érzi a román történetírás kritikai revízióját. Elemzése a 19. század elejétől az 1996. évi választásokig terjed és a történeti diskurzus minden szintjének (politikai propaganda, historiográfia, tankönyvek, szépirodalom, képzőművészet, zene) áttekintő elemzésére épül.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.