Impériumváltások
2009. május 24. 11:09 Zahorán Csaba
Az erdélyi uralomváltásokhoz számos ellentmondásos momentum kötődik, és mindkét narratíva a másiktól merőben eltérő módon interpretálja az eseményeket. Míg a román tankönyvekben a románlakta területek egyesüléséről, a románság túlnyomó részét egyesítő nemzetállam létrejöttéről van szó - a magyar tankönyvek a történelmi Magyarország felbomlásáról, és jelentős magyar közösségeknek is otthonául szolgáló területek - többek közt Erdély - elcsatolásáról írnak (azaz Trianonról).
A Nagy Egyesülés
Az első világháború ismertetése során a román tankönyvek először felvázolják Románia háborúba való belépésének körülményeit, majd a hadieseményeket. A Petrion kiadványa az 1916-os erdélyi offenzíva taglalásakor Brassó, Fogaras, Csíkszereda és Székelyudvarhely felszabadításáról ír, a későbbi események (Bukarest megszállása stb.) kapcsán pedig megemlíti, milyen nagy károkat és szenvedéseket okoztak a központi hatalmak megszálló csapatai Romániának.
Nagy-Románia megalakulásának taglalásakor a könyvek egyaránt megemlékeznek a frontokon zajló harcok, a külföldön kifejtett propagandaakciók, valamint a kedvező nemzetközi körülmények (az önrendelkezés elvének meghirdetése) szerepéről - a Petrion kötete mindeközben főképp a románság saját erőfeszítéseire helyezi a hangsúlyt. A tankönyvek felsorolják a románok által lakott, de idegen uralom alatti területek önrendelkezésének három fázisát: az autonómiát, a függetlenséget és az egyesülést Romániával.
A Humanitas tankönyve beszámol róla, hogy a román nemzeti tanácsok és gárdák átvették a hatalmat Erdélyben, és "sikerült fenntartaniuk a rendet", a Petrion kötete pedig a szervezkedő románság általános lelkesedését emeli ki. Mindkét szöveg megemlíti az aradi magyar-román tárgyalásokat is, amelyek során a magyar kormány autonómiát ajánlott fel Erdély számára, és szemelvényeket is közölnek a gyulafehérvári egyesülési határozatokból.
Az események leírásában megfigyelhető néhány árnyalatnyi különbség, amelyeket jól szemléltet a szóhasználat: míg a Humanitas és a Petrion kiadványa a román köztudatban bevett "Nagy Egyesülés" (Marea Unire) kifejezést használja, valamint az egyesülést kimondó román népgyűléseket (például az 1918. XII. 1-jei gyulafehérvári népgyűlést) "népszavazás jellegű gyűléseknek" nevezi, a Sigma könyvében csak "Egyesülés" szerepel, a gyűléseket pedig "reprezentatív jellegűeknek" nevezi a vonatkozó rész szerzője.
Az egyesülést a Petrion tankönyve szerint fokozatosan elismerték a kisebbségek is, igaz, "bizonyos ellenséges tendenciák megmaradtak egyes magyarok között". Az új rendezés nemzetközi elismerésének taglalásakor mindhárom könyvben szóba kerülnek a román delegáció és a nagyhatalmak nézeteltérései - a Humanitas könyve "brutális bánásmódot" emleget, és Románia belügyeibe való beavatkozásként értékeli a kisebbségvédelmi szerződés erőltetését. A kisebbségvédelmi előírásokat a Petrion kiadványa a "hátrányos előírások" és "igazságtalan kikötések" közé sorolja. Ugyanitt röviden jellemzik Románia későbbi szomszédságpolitikáját: Románia a béke és az (új) területi status quo fenntartására törekedett, valamint a kapcsolatok normalizálására, ám a szomszédos államok nem ismerték el a Nagy Egyesülést.
Az új határok megállapításáról kevés szó esik, a szerzők viszont kidomborítják, hogy a rendezés az önrendelkezési elv alapján történt, és hogy "az európai államok többségében voltak nemzeti kisebbségek" - áll a Humanitas tankönyvében. A Sigma kötete ehhez még annyit tesz hozzá, hogy a határok technikai szempontból az etnikai viszonyokat követték, még ha ez "bizonyos régiókban nehéznek is bizonyult".
A magyar-román viszony kapcsán mind a Humanitas, mind a Petrion könyvében az szerepel, hogy Magyarország nem ismerte el a gyulafehérvári gyűlés határozatait. A Petrion tankönyve szerint "1919 áprilisában és júliusában Magyarország katonai akciókba fogott Erdély megszállása érdekében" , amit a románok visszavertek, majd megszállták Budapestet; a Humanitas kötete pedig a magyar-szovjet (kommunista) bekerítés veszélyét emeli ki.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 19:05
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap