A magyar Gulag áldozatainak állítanának emlékművet
2009. június 24. 12:47 MTI
Az Alföldre kitelepített 10 ezer áldozat emlékére rendeztek megemlékezést Budapesten. A deportálások kezdetének hatvanéves évfordulójára szeretnék felállítani a Hortobágyra kitelepítettek emlékművét.
Korábban
Az 1950. június 23-án megkezdődött deportálások emlékére állítandó műalkotás ötletét támogatta a parlamentben mondott beszédében az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára, a fővárosi közgyűlés kulturális bizottsága, valamint a budai kerületek összes polgármestere is - mondta Rétvári Bence, a KDNP parlamenti és fővárosi közgyűlési képviselője.
Szomorúnak nevezte, hogy a magyarországi rendszerváltásról külföldön nem emlékeznek meg, holott például a lengyelországi 1989-es eseményeit Budapesten is bemutatja a Lengyel Kulturális Intézet. Egy 2008-as, 18 és 25 éves korúak között végzett felmérésre hivatkozva kijelentette: a mai fiataloknak már nem olyan egyértelmű, hogy "milyen fontos a szabadság". A megkérdezettek tíz százalékának mindegy volt, hogy diktatúrában vagy demokráciában él, 30 százalék nem is foglalt állást, míg 60 százalék mondta "valamilyen szinten fontosnak" a demokráciát.
Eötvös Péter, a 2000-ben alakult Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületének elnöke arról beszélt, hogy külön emléknapra lenne szükség, amely a hortobágyi kitelepítésekre hívná fel a figyelmet. Családok ezreit vitték 59 éve ezen a napon 12 munkatáborba az ország nyugati és déli határvidékéről, amelyet az akkori kormányzat a hidegháborús viszonyok miatt nem mondott biztonságosnak - emlékeztetett. A kitelepítetteknek alig egy órájuk volt holmijaik összeszedéséhez, irataikat elvették, s lakhelyükön csak mintegy fél méter széles ágyon kaptak helyet.
Kényszermunkájukat a környező falvak állami gazdaságaiban végezték egészen addig, míg az első Nagy Imre-kormány 1953 júliusában amnesztiát hirdetett, és az év őszén feloszlatták az internálótáborokat. A kárvallottak azonban előző lakhelyeikre nem mehettek vissza, és csak segédmunkára vették fel őket - mutatott rá. A rendszerellenesnek nyilvánított elhurcoltak házát, vagyonát így végleg elkobozták, amellyel a lakosságot akarta a hatalom megfélemlíteni. Az áldozatokat azóta sem kárpótolta senki, ezért célul tűzték ki, hogy ez megtörténjen - tette hozzá.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- A Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült az arab államok egyesítésére törekvő Nászer elnök
- Előnyei mellett súlyos károkat is okozott a hatalmas Asszuáni-gát
- Fáraók neve vezette sikerre a hieroglifák megfejtőjét, Jean-François Champolliont
- Túlvilági tippekkel és trükkökkel látta el olvasóit az egyiptomi Halottak Könyve
- A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig meghatározó Muszlim Testvériséget
- Hat évnyi eredménytelen kutatás után ütötte meg a főnyereményt Howard Carter
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.